Lázadnak a sportorvosok az új szabályozás ellen

Egy rendeletmódosítás következtében bizonyos esetekben már háziorvosa is vizsgálhatja a sportolót.

Jelentősen lazultak a sportorvosi vizsgálat szabályai, mostantól ugyanis a sportorvos feladatait az amatőr sportoló háziorvosa, házi gyermekorvosa is elláthatja – derült ki egy, a Magyar Közlönyben megjelent friss kormányrendelet-módosításból. Eszerint ha a háziorvos, házi gyermekorvos vállalja az ez irányú feladatok ellátását, erről írásban tájékoztatnia kell a települési önkormányzat jegyzőjét és az Országos Sportegészségügyi Intézetet (OSEI).

A sportorvosi alkalmassági és időszakos szűrővizsgálatok célja a betegségek, sérülések, illetve az ezekre hajlamosító kockázati tényezők kiszűrése. Itt ismerhetik fel azokat az elváltozásokat is, amelyek meglétekor a versenyszerű sport akár egészségkárosító is lehet.

A változtatás igen komoly szakmai ellenállást váltott ki. Lapunk birtokába jutott a Magyar Sportorvostársaság vezetőségének korábbi állásfoglalása az azóta már életbe lépett módosítással kapcsolatban. Ebben azt írják, megdöbbentő, hogy miközben a kormány kiemelt stratégiai ágazatként kezeli a sportot, ezzel összefüggésben rendeződni látszik a Sportkórház elhelyezése és finanszírozása is, a sportegészségügyi ellátórendszer szakemberbázisát mégis gyengíti a szakma presztízsének csökkenését eredményező intézkedéssel.

Mint írták, kérdés, hogy a továbbiakban miért lenne érdeke a sportorvosi szakvizsga megszerzéséért erőfeszítést tenni a kollégának, ha háziorvosként vagy házi gyermekorvosként is kompetens lesz valaki a sportorvosi tevékenységben. A társaság úgy véli, hogy manapság inkább magas szinten és speciálisan képzett szakemberekre van szükség, akik megfelelnek a sport felértékelődéséből eredő kihívásoknak. Főleg most, hogy egyre többen mozognak, és a mindennapos testnevelést is bevezették az iskolákban.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a sportolók körében előforduló hirtelen szívhalál valószínűsége kisebb, ha megfelelő szakemberek kezelik őket. A sportorvoslás azonban nem része a graduális képzésnek, így a szakmát az egyetemi képzés során nem lehet megismerni. Vagyis: a háziorvos nem feltétlen a legjobb választás, ha sportorvosi vizsgálatról van szó. Arról nem is beszélve, hogy így az egyébként is számtalan nehézséggel – orvosok elöregedése, betöltetlen praxisok miatti többletfeladatok – küzdő alap-ellátórendszert terhelik tovább. Jelenleg egyébként az országos hálózatban mindössze 140 sportorvos dolgozik.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) is reagált a helyzetre. Honlapjukon azt közölték: sürgős egyeztetést kezdeményeznek a kormánnyal a sportorvoslással kapcsolatos kormányrendelet módosításáról. Tartalmával ugyanis a köztestület nem ért egyet, azonban közigazgatási egyeztetés híján erről idejében véleményt mondani nem tudtak. A MOK szerint sem szakmailag, sem pénzügyileg nem megalapozott a módosítás, ezért életbelépése jelentős problémát fog okozni az alapellátók körében, szembefordítva őket adott esetben nemcsak a hozzájuk bejelentkezett lakossággal, de a helyi önkormányzattal is.

Az alapellátásban dolgozó háziorvosokat, házi gyermekorvosokat ugyanis nem készítették fel semmilyen sportorvosi feladatra. Az ilyen tevékenység pedig szerintük nem tartozik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozottak körébe, így egyetlen háziorvos sem kötelezhető rá. Az alapkérdéseket sem szabályozták, ezért a változtatás nem előremutató, hanem kifejezetten zavart keltő lehet. A sportolók ellátása legutóbb akkor került reflektorfénybe, mikor augusztusban megírtuk: komoly késésben van a fővárosi Sportkórház költöztetése. Az intézménynek hivatalosan június 30-ig kellett volna kiürítenie Alkotás utcai telephelyét, és átadnia épületeit a terjeszkedő Testnevelési Egyetemnek (TF). Azaz az új, Karolina úti ingatlant nagyjából erre az időpontra fogadóképes állapotba kellett volna hozni. Az eredeti terv ez is volt. Hamar kiderült azonban, hogy nem oldható meg, a Karolina úti létesítmény ugyanis akkori állapotában nem igazán volt alkalmas a teljes Sportkórház befogadására (feltehetőleg nem véletlenül akar a kormányzat a következő években tízmilliárd forintot költeni az ingatlan fejlesztésére). A jelentős késés miatt amúgy Soós Ágnesnek mennie is kellett, Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár ugyanis a nyáron bejelentette: távozik hivatalából a főigazgató, mert nem kívánják meghosszabbítani a megbízatását, és várhatóan a költözés végéig marad a posztján. Azt nem tudni, hogy ez mikorra fejeződik be.