Bíróság: Az Origo megspórolta az igazság kiderítését

A Róna Péter ingatlanáról szóló cikkükben csak az nem érdekelte őket, hogy valóban Rónáé-e a lakás.

Újabb sajtópert bukott csütörtökön első fokon a kormánypárti Origo, ezúttal azonban nem a Jobbikkal vagy Vona Gáborral, hanem a Schiffer András által képviselt Róna Péterrel szemben.

„Lehet, hogy Róna Péternek köze van a Momentum titkolt irodájához” – lebegtetett egy információt a hírportál október közepi cikkének címében; ez az az írás, ami miatt Róna a bírósághoz fordult. A cikk arról szól, hogy a Momentum pártközpontja nem az a VII. kerületi pincehelyiség, ami a médiában szerepelni szokott, hanem egy titokban használt 130 négyzetméteres, háromszobás lakás a Bajcsy-Zsilinszky úton, amit ráadásul az LMP-közeli szakembertől bérelnek – legalábbis az Origo értesülései szerint. Mindezt összekötötték azzal, hogy Róna Péter korábban állítólag a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának tagjaként megpróbálta a lakást a jegybanknak kiadni, ami összeférhetetlen lett volna. 

Csakhogy Róna Péternek a nevezett házban nincs lakása, sőt, 130 négyzetméteres lakása máshol sincs, Budapesten pedig nem ad bérbe semmilyen ingatlant – szól a közgazdász bírósági keresete. Schiffer András mint jogi képviselő csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken tartott tárgyaláson hozzátette, ügyfelének a szomszéd házban van ugyan egy lakása, de az nem is akkora, mint a kifogásolt cikkben szereplő, és nem is adja ki a tulajdonos senkinek, mivel ő maga használja. 

Schiffer kifejtette, az Origo érvelésével ellentétben irreleváns, hogy Róna Péter közszereplő-e, tudniillik nem véleményt, hanem valótlan tényt állítottak vele kapcsolatban, amit egy közszereplő sem köteles tűrni. Azt a védekezést sem tudta elfogadni, miszerint a lap megkereste az ügyben az érintettet, és a cikk végére „odabiggyesztette”, hogy Róna cáfolja a hírt. 

– Ismerem én ezt a módszert, hogy hamis állítások által egy egész cikken keresztül felépítenek az olvasóban egy koncepciót, majd a végén megemlítik, hogy az illető szerint egyébként mindez nem igaz 

– mondta Schiffer András, de rögtön egyértelművé tette, hogy ez ebben a formában is jogellenes.

– Ha ez jogszerű lenne, akkor holnap

Hecker Flóriánról [a szóban forgó cikk szerzőjéről – L. T.] le lehetne írni, hogy egy kuplerájt tart fenn a Váci úton,

a végén hozzátéve, hogy ő ezt cáfolja – vélekedett Schiffer. Szerinte „az itt állított tények valóságalapját egy közepes tehetségű tényfeltáró újságíró könnyedén le tudta volna ellenőrizni, ha besétál az illetékes földhivatalba és megnézi a tulajdoni lapot”. Úgy véli, nem véletlen, hogy az Origo munkatársa ezt nem tette meg. 

Az alperes médium képviseletét ellátó Kontra-Végső Judit kiemelte, ők „meglévő sajtóértesülésből dolgoztak”, és megismételte, leírták azok Róna általi tagadását is. „Két álláspontot ütköztettünk. A sajtó feladata az álláspontok ütköztetése” – folytatta az ügyvédnő, aki szerint ők csak az igazságot próbálták kideríteni.

Schiffer ezzel szemben kijelentette, az, hogy egy ingatlan kié, nem értesülés kérdése, hanem nyilvános adatbázisból ellenőrizhető ténykérdés, így tulajdonképpen annak sincs relevanciája, hogy Róna Péter éppen cáfol-e vagy nem. 

Bérces Renáta bíró a felperes érveit fogadta el maradéktalanul, és az Origót helyreigazítás közlésére kötelezte. Leszögezte,

az újságíró nem szabadulhat a valóság feltárásának kötelezettsége alól azzal, hogy a címben elhelyez egy „lehet” szócskát

és a végén említést tesz a cáfolatról. A döntés nem jogerős.