Pontos számok még nincsenek, de 100-200 ezer közötti aláírás jöhet össze a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló népszavazási kezdeményezésben – tudta meg a Magyar Nemzet a kezdeményezés ötletgazdájától, Bíró Zoltántól.
A becslés elnagyolt, cserébe egyáltalán nem biztató: pontosan 200 ezer érvényes szignó kellene ahhoz, hogy népszavazásra bocsássák a kérdést. A gyűjtéseknél szokásos hibahatárt viszont legalább 260 ezer aláírással lehet átlépni, hogy a hibás, rosszul kitöltött ívek ellenére is sikeres legyen az akció.
Bíró számol a rosszabb verzióval is, de nem remél tőle sokat: 100 ezer aláírás felett a kezdeményező ugyan az Országgyűléshez fordulhat, de a borúlátó ötletgazda szerint a kormánypárti többség újra lesöpörné a témát az asztalról – szám szerint negyedszer, hiszen korábban visszautasították már a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd hasonló javaslatát is.
Bár a gyűjtésben több országos szakszervezet – köztük a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Magyar Szakszervezeti Szövetség több tagja – is részt vesz, nagy visszatartó erőt jelent számukra a Nemzeti Választási Bizottság augusztusi szigorítása. Az NVB ugyanis ezerforintos büntetést ró ki minden elvesztett, vissza nem adott aláírásgyűjtő ív után – ezzel abszurd módon magát a gyűjtés sikerét fenyegeti, hiszen egy résztvevő sem szeretne súlyos milliókat fizetne a gyűjtők által elvesztett ívek miatt.
Bíró elmondta, már Alkotmánybírósághoz is fordult az NVB alaptörvény-ellenesnek érzett szigorítása miatt, de meglepő indokkal utasították vissza: a módosítás valóban felvet alapjogi aggályokat, de addig nem tudnak lépni ezzel kapcsolatban, amíg valakit nem bírságolnak meg ténylegesen az elvesztett lapok miatt. „Én mindenkinek jeleztem már, hogy szükség esetén átvállalom a bírságot, és biztos, hogy lesz elvesztett lap, hiszen rengeteg ívről van szó. Ha megbüntetnek, azonnal újra az Alkotmánybírósághoz fordulok, és a szigorítás teljes eltörlését kérem – mondta a Magyar Nemzetnek.
A gyűjtéssel kapcsolatos bizonytalanságot jó mutatja, hogy még a résztvevők sem tudnak egybehangzó értékeket mondani, nemhogy a begyűjtött aláírások, de az átvett ívek számáról sem, és eltérően ítélik meg a kísérlet várható sikerét is.
Bíró szerint például épphogy a 200 ezer szignóhoz elegendő ívet vittek el eddig az önkéntesek (egy íven 15 aláíráshely van), László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke viszont az mondja, legalább 220 ezer aláírásra elegendő dokumentumot osztottak már szét, és most is nagy hajrában vannak.
Optimista Balogh Béla, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is. Mint lapunknak megjegyezte, most pörgött fel igazán a kampány, egyre többen viszik a lapokat. Palkovics Imre a Munkástanácsok elnöke viszont általános érdektelenséget tapasztal, ők is részt vesznek a gyűjtésben, de alig öt-hat ezer aláírót találtak. Palkovics ezt a gyenge, többnyire irodai keretek között maradó kampánnyal és a hírzajjal is magyarázza: mint mondta, egymást érik a népszavazási kezdeményezések, idén már munkaszüneti nappá nyilvánították a nagypéntekeket. Ráadásul, december 24. amúgy is laza nap, amikor előbb hazaengedik a dolgozókat.
„A munkáltatók részéről elemi ellenállással találkoztunk az ügyben, a kormány pedig kényelmesen kivár, és azt mondja, hogy elfogadja az érintettek közös döntését” – összegezte a patthelyzetnek tűnő állapotokat a Munkástanácsok vezetője.
A pártok többsége nem vesz részt az aláírásgyűjtésben, bár lapunknak korábban szinte a teljes ellenzék úgy nyilatkozott, hogy kiáll a szabad szenteste mellett, segít Bíró akciójában. „A Jobbik kerek perec nemet mondott, arra hivatkozva, hogy a béruniós kampányára koncentrál, többen pedig nem is válaszoltak. Hivatalosan nem reagált a Fidesz és a KDNP sem” – jegyezte meg a kezdeményező.
Az MSZP ugyanakkor beszállt az utcai gyűjtésbe, és legalább 40 ezer aláírást ígérnek. Kis kitérő – vagyis, azonos témájú javaslatuk parlamenti elutasítása – után a Párbeszéd is az akció mellé állt. Igaz, ők nem túl elegáns módon saját politikai céljaikra is felhasználják a gyűjtést:
akik náluk ír alá, az Karácsony Gergő miniszterelnökké választásához is nevét adhatja.
Az aláírásokat várhatóan egy hét múlva, november 22-én vagy 23-án összesíthetik a kezdeményezés résztvevői, ekkor dől el végleg, hogy a lakosság vagy a parlamenti többség dönthet majd az újabb magyar munkaszüneti napról.
