Sürgősségi osztályok: senki nem tudja, meddig kell várni

Jelenleg csak a várólistás műtéteknél tudható, hogy egy betegnek átlagosan mennyit kell „sorban állnia”. Angliában például erről is van adat.

– Egy politikai, egészségügyi programnak fontos része lehetne, hogy például a sürgősségi osztályos várakozási időt lecsökkentik 4 óra alá. Azonban ilyen ígéretek nálunk el sem hangozhatnak, hiszen senki sem méri, hogy most mennyit várnak a betegek, vagy ha mérik, akkor az helyi szinten marad – mondta Hegedűs Zsolt.

A sürgősségi osztályokon egyébként mindig felmérik, hogy valójában kinek az esete mennyire sürgős, és ez alapján hívják be a betegeket is, de előfordulhat, hogy hiába szorulna valaki azonnali segítségre, ha egyéb körülmények miatt ezt a rendszer nem ismeri fel, és végül akár 5-10 órát is várakoznia kell. Az ilyenek számát kellene lehetőség szerint minimalizálni.

Hegedűs Zsolt beszélt arról is: azért lenne fontos, hogy az intézmények mérjék, az adott napon hány beteget láttak el, és milyen gyorsan, mert így az is látható lenne, ha valahol kifejezetten jól csinálják. Nem minden kórházban kell ugyanis fél napokat várakozni a betegeknek, de a jelenlegi rendszerben arról sem értesülünk, ha valahol jó gyakorlatot folytatnak. Hasznos volna, ha össze lehetne hasonlítani az intézményeket e tekintetben is. A jó gyakorlatot el kellene terjeszteni, díjazni, pozitív ösztönzőkkel támogatni is lehetne a jobban teljesítő intézményeket.

– A leglényegesebb mindemellett az volna, ha a betegeket is megkérdeznék végre, hogy nekik mi a tapasztalatuk az ellátásról, mert őket jelenleg teljesen kihagyják az „egyenletből”. A páciensek véleményét publikálni kellene megfelelő formában, közérthetően. Sokat nyerne vele a rendszer, ha lenne politikai akarat arra, hogy ezt a területet megreformálják, azonban ilyen szándék egyelőre csak nyomokban található – mondta az alelnök.

Az, hogy egy betegnek az adott régióban átlagosan mennyit kell várni egy beavatkozásra, jelenleg a várólistás beavatkozások – például gerinc- és csípőprotézis-, szürkehályog- és gerincstabilizáló műtét – esetén tudható csupán. Ezeket az adatokat bárki megtalálhatja az interneten. Persze nem felemelő, amit itt látunk, de vitathatatlan, hogy az évek alatt csökkent a várakozási idő több műtéttípusnál is. Hegedűs Zsolt azonban ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: kérdés, hogy a nyilvános adatok mennyire fedik a valóságot, az eredményeket hitelesíteni is kellene. Ugyanis míg egy osztályvezetőnek például heti kétszer rendelkezésére áll a műtő, addig egy rezidensnek kéthetente egyszer. Ám osztályvezetőkre sokkal többen várnak, tehát lehet, hogy hozzá még így is hosszabb idő után kerülhetnek be műtétre a betegek.

– A valódi várólistát – az egészségügyben uralkodó feudális rendszer miatt is – az orvosok notesze mutatja – mondta Hegedűs Zsolt.