„A lopás bűntett gyanúja miatt folyamatban lévő nyomozásban gyanúsítotti kihallgatás nem történt, egyéb tájékoztatást a nyomozás érdekeire való tekintettel nem áll módunkban adni” – tájékoztatta a rendőrség a Hír TV online-t annak kapcsán, hogy hogy áll az Arton Capitalhoz történt betörés ügyében a nyomozás. Mindez azt jelenti, hogy április óta nem sikerült eljutni a gyanúsításig. A portál azt is tudni szerette volna, hogy tanúkat hallgattak-e meg az ügy kapcsán, és ha igen, hányat, ám ezekre a kérdésekre sem válaszolt a sajtóosztály. Azt sem árulták el, hogy lehet-e pontosan tudni, hogy mi tűnt el a cégtől. A rendőrségi közlés egyébként nagyon hasonló ahhoz, amit augusztus végén kapott a szerkesztőség.
Ismert, a letelepedési kötvényeket forgalmazó vállalat irodájába áprilisban törtek be eddig ismeretlenek. A cég leginkább az arab országokban, Afrikában és Ázsia egyes részein árulta a magyar papírokat a külföldieknek. A rablók nagyjából félmilliárd forintnyi euró mellett a letelepedésikötvény-eladások teljes dokumentációját is elvitték az irodából.
A betörők profi módon juthattak be az épületbe, és állítólag a rendőrség külön nyomozócsoportot is felállított annak érdekében, hogy felgöngyölítsék az ügyet. Ők elemezték a környék térfigyelő kameráinak felvételeit is, de eddig nem akadtak nyomra. A videókon állítólag sem gyanús alak, sem a széf, sem pedig a lopott szerver nem tűnt fel.
Nem állná ki egy esetleges hatósági ellenőrzés próbáját a letelepedésikötvény-programban részt vevő közvetítőcégek engedélyeztetési eljárása. Az eljárásokat eleinte Rogán Antal, majd miniszterré kinevezése után Bánki Erik fideszes parlamenti képviselők az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökeként folytatták le. A Transparency International Magyarországgal közösen lapunk másodfokon is megnyerte az engedélyeztetéssel kapcsolatos adatigénylési pert, és a jogerős bírósági ítélet szerint a bizottság nevében Bánki Erik kiadta a kért információkat. Lapunk a dokumentumok áttekintése során számtalan szabálytalanságot talált, végső soron egyetlen vállalkozás esetében sem volt hibamentes az engedélyeztetési procedúra. A bizottság kisebbségben lévő, ellenzéki tagjai semmit nem tudhattak a háttérben zajló folyamatokról, a testületi ügyintézést igénylő kérvények egy részéről a testület elnöke vagy valamelyik ügyintéző – a bizottságot kizárva – önkényesen dönthetett, illetve elhallgatta az ügyet a testület elől. Ez a gyakorlat még a közvetítő vállalkozások parlamenti engedélyezésére vonatkozó, finoman szólva is megkérdőjelezhető hatékonyságú eljárás mércéjével mérve is szabálytalan.
