Eldurvult a somogyi szemétvita

Sorra állnak el a vállalkozók a szerződésektől, Kaposmérőn külső nyomást emlegetnek.

Unyatyinszki György
2017. 12. 22. 8:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Dávid és Góliátéhoz hasonló küzdelem zajlik a Kaposmente régió hulladékgazdálkodásában, ahol a Szita Károly (Fidesz–KDNP) által vezetett Kaposvár és a mindössze 2500 fős Kaposmérő érdekei feszülnek egymásnak. Információink szerint bár a kaposmérői hulladéklerakó a legolcsóbb a térségben, a főként bontási és építési hulladékot elhelyezni akaró vállalkozók „kaposvári felső vezetői jótanácsot” követve nem Kaposmérőre szállítják a szemetet. Ráadásul többen érdekes módon éppen a szállítási szerződés aláírása előtt gondolták meg magukat – tudtuk meg a független, egyébként Fidesz-támogatással megválasztott Prukner Gábor polgármestertől.

Emlékezetes, a városvezetőt annyira kihozta a sodrából a hosszú évek óta tervezett kaposmérői téglagyári lerakó esete, hogy a közelmúltban „a kaposvári hulladékmaffia” vezetőjeként utalt Szita Károlyra. Prukner Gábor szerint a somogyi megyeszékhely polgármestere mindent elkövet annak érdekében, hogy Kaposmérőre ne kerüljön bontási hulladék, ami miatt a település nemcsak bevételtől, de rekultivációs terveinek megvalósításától is elesik. Nem mellékes: a téglagyári telep sorsában szerepet játszhat az is, hogy Kaposmérő 114 millió forintos kártérítési pert indított Kaposvár ellen – erről csütörtöki számunkban írtunk. Tudniillik a megyeszékhely nem tartotta be azt a szerződést, amely szerint közel 150 millió forintos díj ellenében a kaposvári kommunális hulladékot a község lerakójába szállították volna.

– A kaposmérői téglagyár egy magánszemély tulajdonában áll, aki kezdeményezte a törmelékkel feltölthető hulladéklerakó kialakítását, a közel ötéves engedélyeztetési folyamat végén pedig megállapodott az önkormányzattal – mondta lapunknak Prukner Gábor. Bérleti díjat fizetne a vállalkozónak a település, egyúttal Kaposmérő a beszállított hulladékból jelentős bevételhez jutna, ami fedezné a költségeket. Az egykori gödör feltöltéséről több mint egy évtizede határozott az önkormányzat, és rekultivációs övezetté nyilvánították, hogy később szabadidős célokra hasznosíthassák. Ezért a jogszabályok szerint jelentős adó- és járulékkedvezménnyel helyezhetnék el a beszállítók a hulladékot – mégsem érkezik hulladék. A polgármester szerint azért, mert a vállalkozókra Kaposvárról helyeznek nyomást.

Érdekes, hogy a somogyi megyeszékhely baloldali politikusai közül többen is beavatkoztak a kaposmérői lerakó létesítésébe, amikor lakossági fórumokat tartottak a településen a kérdésben. – Én nem az a típus vagyok, aki tűri, hogy jobb- vagy baloldalról megmondják, mit csináljon – mondta Prukner Gábor. Hangsúlyozta, hogy mindezek ellenére az egyeztetési folyamatot végigvitték a községben. Egy magánszemély népszavazási kezdeményezést nyújtott be a lerakóval járó várható por- és zajszennyezés miatt, és bár a település nem ismerte el, hogy a kérdésben tartható népszavazás, elfogadták a Kaposvári Törvényszék őszi ítéletét, ami a jogvita végén engedélyezte az aláírásgyűjtést. Ám az aláírásgyűjtést végül nem kezdte meg a szavazás kezdeményezője a településen a december 11. határidőig. Hosszú évek után tehát úgy látszik, elhárult minden akadály, mégis használaton kívül áll a telep.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.