Eredményszemlélet a Bem téren

Az Európai Unióban betöltött szerepünkről szinte semmit, a külkereskedelmi rekordokról annál többet beszélt Szijjártó Péter.

Szakács László azt is számon kérte, miért nem mentek utána annak, hogy bizonyos kereskedőházak áramszolgáltatója kivel üzletel, vagyis kapcsolatba hozható-e a terrorizmussal. A miniszter erre úgy felelt, vannak országok, ahol a jogi szabályozás korlátai lehetetlenné teszik a cégadatok teljes körű megismerését. Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő, a bizottság alelnöke elsősorban azt kifogásolta, hogy térül meg az az 500 milliárd forintos kínai hitel, amelyet a Belgrád–Budapest közötti vasútvonal fejlesztésére vesz fel Magyarország. A kereskedőházak tevékenységét kóklerkedésnek nevezte, mondván, az exportvolumen növekedése nem ezeknek, hanem a hazai multinacionális cégeknek köszönhető. Szerinte akkor működik jól a diplomácia, hogyha Magyarország legutóbbi két, pszichés módon labilis miniszterelnökének nemzetközi porondon történt húzásait sikerrel tudja tompítani. Németh Zsolt fideszes bizottsági elnök kikérte magának a kormányfő ilyen jellemzését.

Iszonyatosan képmutató az európai Oroszország-politika – Szijjártó Péter az uniós politikai elit kettős beszédét kárhoztatva emelte ki az energiabiztonság kérdését. Szerinte a gázszállítás diverzifikációja – annak ellenére, hogy szóban mindenki emellett áll – éppen a nagy német, holland gázcégek és az őket támogató uniós politikának köszönhetően nem jött még létre. Szerinte épp emiatt alakult ki az orosz gázfüggőség, ellenben aki a diverzifikáláson dolgozik – Magyarország a törökökkel és a szerbekkel kötött megállapodást a Török Áramlatban való részvételről –, azt árulónak nevezik. A szentpétervári nemzetközi vásár főszponzora is egy német cég, több német szót lehetett hallani, mint mást – mondta. Akkor ne legyen az a szöveg, hogy akik a pragmatikus együttműködés fontosságáról beszélnek, azok az európai árulók!

Demeter Márta az LMP részéről nyolc kérdést intézett a miniszterhez, többek között azt tudakolva, hogy Zaid Naffa jordán tiszteletbeli konzult – aki kétszer is megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon – miért kereste meg még az első Orbán-kormány, hogy vállalja el a tisztséget. Az ellenzéki vehemenciából csak Demeter Márta nem fogyott ki, Szakács László a felszólalása után távozott az ülésről. Az MSZP-s politikus az ajtóból visszafordulva annyit mondott még a bizottság elnökének, hogy majd a jegyzőkönyvből fog tájékozódni a neki adott válaszok tartalma felől.

A miniszter szerint nem sunnyogásból nem állt ki Magyarország Donald Trump Izrael fővárosát érintő döntése ellen, hanem azért, mert lényegében nem változott semmi, Magyarországnak világos álláspontja van a Közel-Kelet ügyében, és nem fogja harmadik szereplőkhöz igazítani külpolitikáját. A miniszter ezennel is az izraeli–magyar gazdasági együttműködés fontosságát hangsúlyozta, mondván, az az innovációs, technológiai szint, amit Izrael képvisel, kell az Európai Uniónak.

Szijjártó Pétert szerdán a nemzeti összetartozás bizottsága is meghallgatta, itt a miniszter azt mondta, az ukrán oktatási törvény továbbra is elfogadhatatlan Magyarország számára, egyúttal köszönetet mondott a pártoknak, hogy ritkán látott egységben álltak ki a kárpátaljai magyarság jogaiért. Szerinte hazugság azt állítani, hogy a nyelvtörvény ügye  kétoldalú ügy azok után, hogy a Keleti Partnerség brüsszeli csúcstalálkozójának záródokumentumába bekerült és hogy a szerzett jogok elvétele ellentétes mindenféle nemzetközi egyezménnyel. Mint mondta, legutóbb azt kérték az EBESZ Ukrajnát megfigyelő missziójától, hogy terjessze ki állandó jelenlétét Kárpátaljára, vagyis Ivano-Frankivszkból költözzön a magyarok lakta régióba.