Magyarország európai uniós politizálását, hazánk nemzetközi szervezetekben, például a NATO-ban, az ENSZ-ben betöltött tevékenységét háttérben hagyva, a keleti nyitás sikereit és az illegális migráció elleni fellépést annál inkább kidomborítva beszélt tárcája elmúlt egy évi tevékenységéről Szijjártó Péter a parlament külügyi bizottsága előtt. A külgazdasági és külügyminiszter felsorolta, hogy elszigeteltségünk jegyében
diplomáciai rekordév áll mögöttünk, nemrég találkozott Budapesten Kína és 16 kelet-közép-európai ország vezetője, itt volt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, a visegrádiak több formátumban is tartottak csúcstalálkozót, és volt Latin-Amerika-, illetve LNG-fórum is. 114 találkozón összesen 125 ország külügyminiszterével találkozott, 57 kétoldalú megállapodás született (köztük új határátkelők nyitásáról szóló és ösztöndíj-megállapodások).
MSZP-s és LMP-s ellenzéki képviselők egyaránt a miniszter szemére vetették, hogy tizennégy kereskedelmi kirendeltség bezárása – ötöt Latin-Amerikában, négyet-négyet Afrikában és Ázsiában, valamint egyet Európában zár be a kormány – nem nevezhető sikernek. Szakács László MSZP-s képviselő azt kérdezte, miért van rendben, hogy kormánytagok családjához kötődő személyek működtetik drágán és kevés eredményt hozva ezeket az üzleti kirendeltségeket, és hogy nagykövetségek, konzulátusok offshore hátterű cégekkel is kötöttek szerződést. A miniszter úgy válaszolt, a kereskedőházak sikeresek, hiszen a keleti nyitásban részt vevő cégeknél 430 milliárd forint exportnövekmény jelent meg. Ami pedig az offshore-vádakat illeti, ezeket a saját számlás tevékenységeket
azóta kiszervezték érdekeltségükből, mondta a miniszter. A külgazdaság sikerességét, eredményességét mi más határozza meg, mint hogy évről évre rekordokat dönt az export, a külkertöbblet és (a hazánkba érkező) beruházások mértéke? A rekorderedményeket elvitatni hazugság
– foglalta össze az ellenzéknek adott válaszában. Mint mondta, ott zárják be a kereskedelmi kirendeltségeket, ahol az ország üzleti lehetőségeit kimerítve több bevétel és további befektetők nem remélhetők.
Szakács László azt is számon kérte, miért nem mentek utána annak, hogy bizonyos kereskedőházak áramszolgáltatója kivel üzletel, vagyis kapcsolatba hozható-e a terrorizmussal. A miniszter erre úgy felelt, vannak országok, ahol a jogi szabályozás korlátai lehetetlenné teszik a cégadatok teljes körű megismerését. Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő, a bizottság alelnöke elsősorban azt kifogásolta, hogy térül meg az az 500 milliárd forintos kínai hitel, amelyet a Belgrád–Budapest közötti vasútvonal fejlesztésére vesz fel Magyarország. A kereskedőházak tevékenységét kóklerkedésnek nevezte, mondván, az exportvolumen növekedése nem ezeknek, hanem a hazai multinacionális cégeknek köszönhető. Szerinte akkor működik jól a diplomácia, hogyha Magyarország legutóbbi két, pszichés módon labilis miniszterelnökének nemzetközi porondon történt húzásait
sikerrel tudja tompítani. Németh Zsolt fideszes bizottsági elnök kikérte magának a kormányfő ilyen jellemzését.
Iszonyatosan képmutató az európai Oroszország-politika
– Szijjártó Péter az uniós politikai elit kettős beszédét kárhoztatva emelte ki az energiabiztonság kérdését. Szerinte a gázszállítás diverzifikációja – annak ellenére, hogy szóban mindenki emellett áll – éppen a nagy német, holland gázcégek és az őket támogató uniós politikának köszönhetően nem jött még létre. Szerinte épp emiatt alakult ki az orosz gázfüggőség, ellenben aki a diverzifikáláson dolgozik – Magyarország a törökökkel és a szerbekkel kötött megállapodást a Török Áramlatban való részvételről –, azt árulónak nevezik. A szentpétervári nemzetközi vásár főszponzora is egy német cég, több német szót lehetett hallani, mint mást – mondta. Akkor ne legyen az a szöveg, hogy akik a pragmatikus együttműködés fontosságáról beszélnek, azok az európai árulók!
Demeter Márta az LMP részéről nyolc kérdést intézett a miniszterhez, többek között azt tudakolva, hogy Zaid Naffa jordán tiszteletbeli konzult – aki kétszer is megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon – miért kereste meg még az első Orbán-kormány, hogy vállalja el a tisztséget. Az ellenzéki vehemenciából csak Demeter Márta nem fogyott ki, Szakács László a felszólalása után távozott az ülésről. Az MSZP-s politikus az ajtóból visszafordulva annyit mondott még a bizottság elnökének, hogy majd a jegyzőkönyvből fog tájékozódni a neki adott válaszok tartalma felől.
A miniszter szerint nem sunnyogásból nem állt ki Magyarország Donald Trump Izrael fővárosát érintő döntése ellen, hanem azért, mert lényegében nem változott semmi, Magyarországnak világos álláspontja van a Közel-Kelet ügyében, és nem fogja harmadik szereplőkhöz igazítani külpolitikáját. A miniszter ezennel is az izraeli–magyar gazdasági együttműködés fontosságát hangsúlyozta, mondván, az az innovációs, technológiai szint, amit Izrael képvisel, kell az Európai Uniónak.
Szijjártó Pétert szerdán a nemzeti összetartozás bizottsága is meghallgatta, itt a miniszter azt mondta, az ukrán oktatási törvény továbbra is elfogadhatatlan Magyarország számára, egyúttal köszönetet mondott a pártoknak, hogy ritkán látott egységben álltak ki a kárpátaljai magyarság jogaiért. Szerinte hazugság azt állítani, hogy a nyelvtörvény ügye kétoldalú ügy azok után, hogy a Keleti Partnerség brüsszeli csúcstalálkozójának záródokumentumába bekerült és hogy a szerzett jogok elvétele ellentétes mindenféle nemzetközi egyezménnyel. Mint mondta, legutóbb azt kérték az EBESZ Ukrajnát megfigyelő missziójától, hogy terjessze ki állandó jelenlétét Kárpátaljára, vagyis Ivano-Frankivszkból költözzön a magyarok lakta régióba.
