Állításait, véleményét az Állami Számvevőszék (ÁSZ) mindig a pártpolitikától függetlenül fogalmazza meg, noha nyilvánvaló, hogy azok a kérdések, amelyeket elemzünk, sokszor a napi politika legfontosabb beszédtémái – nyilatkozta Domokos László, a Jobbikot óriás bírsággal sújtó ÁSZ elnöke még októberben a kormánypárti Magyar Időknek. Pár kérdéssel később pedig kifejtette, szerinte Magyarországon ma hatalmas ütemben nőnek a fizetések, ez pedig módot adhat arra, hogy egyesek már itthon, a hazai jövedelmek mellett is a polgárosodás útjára lépjenek. Az ÁSZ a közpénzek felhasználásának pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, és így a demokratikus működés egyik legfőbb őre. Megpróbáltuk csokorba szedni, hogy 2010 óta mely független intézmények váltak a Fidesz politikai zsákmányszerzésének áldozatává.
Domokos László 1991-ben lett tagja a Fidesznek, 1998-ban választották meg országgyűlési képviselőnek, három cikluson át a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke volt. Már 2010 júniusában megválasztotta a fideszes kétharmad az ÁSZ elnökének 12 évre, tehát legalább 2022-ig szól a mandátuma. Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője azzal indokolta jelölését, hogy Domokos „azon kevés parlamenti képviselők közé tartozik, akik az elmúlt években, évtizedekben parlamenti munkájukat a költségvetési ügyeknek szentelték”. Az ÁSZ a Fidesz 2014–2015-ös gazdálkodásának átvilágítását júliusban zárta le, a szigorú ellenőrök pedig mindent rendben találtak.
Az államszervezet demokratikus működése felett azonban a köztársasági elnök őrködik. „Áder János pályafutása egy magyar ember története” – kezdődik az államfő életrajza a KEH.hu oldalon. Csornán háromszor lett egymás után egyéni országgyűlési képviselő, és „olyan tagja, majd vezetője volt a Fidesz képviselőcsoportjának, aki mindig nyitott volt az érvekre, és sohasem ijedt meg a vitáktól”. Tavasszal választották meg újabb öt évre köztársasági elnöknek. Április 10-én írta alá a felsőoktatási törvény módosítását (vagyis a lex CEU-t), a 80 ezres tiltakozó tömeg gyakori rigmusa pedig az „elvesztette elnök jellegét” volt.
Az ÁSZ által kiszabott bírságot adók módjára behajthatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Ennek élén Tállai András áll, aki 1998-ban lépett be a Fideszbe, és rögtön képviselő is lett. Az adóhatóság élére 2015-ben került. „A 2018-as választás tétje nagy! A siker kulcsa a közösen elvégzett, alázatos munka!” – olvasható november 14-i Facebook-bejegyzésében. Bár Tállai Andrással ellentétben Polt Péter legfőbb ügyész egyelőre még nem tudta elintézni, hogy olcsóbb legyen a benzin, de az igazságszolgáltatás közreműködőjeként így is fontos pozíciót tölt be. „Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben” – olvasható az ügyészségi honlapon. Polt Péter csak 1993-ban lépett be a Fideszbe, egy évvel később képviselőjelölt is volt, de mandátumot nem szerzett. Előbb 2000-től 2006-ig volt legfőbb ügyész, 2010-ben pedig már kilenc évre választotta meg a fideszes kétharmad.
Polt felesége és lánya is a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) dolgozik, ahol 2013 óta Matolcsy György az elnök. „Az MNB tevékenységének két legfőbb pillére a függetlenség és a felelősség” – áll a jegybank alapokmányában. Azt nem tudni, Matolcsy kitől, mitől független, hiszen 2006–2013 között a Fidesz képviselője volt, és Orbán Viktor kormányfő korábban a jobbkezének is nevezte.
