Történelmi léptékben volt negatív hatással a magyar gdp-növekedésre Gyurcsány Ferenc kormányfő – derült ki William Easterly és szerzőtársa, Steven Pennings kutatásából. A nemrég közzétett tanulmányt az Index szemlézte. Az elemzők a Penn World Table növekedési adatainak két verzióját, valamint a Világbank fejlesztési indikátorainak növekedési adatait használták.
A vizsgálathoz felhasznált három adatbázis közül kettő esetében azt látjuk, hogy a volt miniszterelnök a világ legrosszabb vezetői közé sorolható. Azzal, hogy évente átlagosan 1-1,5 százalékkal rontotta a gazdasági növekedést, Gyurcsány olyanok társaságába került, mint az iráni Ruholláh Homeini ajatollah és a kínai Mao Ce-tung.
A kutatás azzal foglalkozik, hogy egy-egy vezető döntései mennyiben járultak hozzá az országa gdp-növekedéséhez az adott időszakban. Szokás úgy tartani, hogy hiába áll igencsak keménykezű ember egy ország élén, mégis neki köszönhető az átlagon felüli gazdasági növekedés. Példaként említhető a kínai Teng Hsziao-ping vagy a ruandai Paul Kagame, akik alatt átlagosan 7-10 százalékkal nőtt a bruttó hazai össztermék.
A Penn World Table adatai szerint a három legrosszabb vezetőnek az ugandai Idi Amin Dada, a kambodzsai Lon Nol és a mongol Punszalmaagijn Ocsirbat bizonyult. Ők 3,8, illetve 3-3 százalékos gdp-zuhanáshoz járultak hozzá. Gyurcsány Ferenc a tizennyolcadik legrosszabbnak számít, közvetlenül Ruholláh Homeini és a nepáli Mahendra előtt elhelyezkedve.
A legjobb huszonöt vezető listáját Carlos Veiga vezeti a Zöld-foki Köztársaságból, utána Cson Duhvan következik Dél-Koreából, illetve Seretse Khama Botswanából.