Lapunk érdeklődött a MÁV-nál, hogy egyedi esetről lehet szó vagy menetrendszerűen csökkentették az Esztergom felől érkező vagonok számát – és hogy miért kell az ünnepi járatritkítás után egy ilyen lépéssel megnehezíteni az utasok helyzetét. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a vállalat ilyen esetben kártalanítja-e az ezt kérő utasokat, visszafizeti-e menetjegyük árát. Ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.
A mostani eset csak egy az Esztergom–Budapest-vasútvonalon állandósuló bakik közül: a viszonylatot három év felújítás után, 2015 augusztusában nyitották meg újra, de utána is mindennaposak voltak az akár 50 perces késések, váltóhibák, a menetidő pedig 90 percről csak 86 percre rövidült.
Az évek óta húzódó beruházásra az állam összesen 120 milliárd forintot költ – éppen annyit, mint amennyibe napi félmillió utast szállító 3-as metró felújítása kerül. Korábban a Figyelő írta meg, hogy egy kilométer felújítása 2,3 milliárd forintba kerül.
A lap szerint azért is kétséges az óriási összegű beruházás haszna, mert ha az utasok számára leosztjuk a beruházás költségeit harminc évre, amit a beruházások időtartamaként számolni szoktak, akkor minden egyes utazás 1421 forintba kerül, nem számítva az üzemeltetési költségeket.
Talán az sem meglepő, ha a vasúti tortából Mészáros Lőrinc cége is kapott egy vastagabb szeletet: májusban az Átlátszó derítette ki, hogy az R-Kord Kft. nettó 7,65 milliárd forintért végezhet kiegészítő biztosítóberendezési munkákat vonalon. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. eredetileg jóval olcsóbbra, nettó 6,95 milliárd forintra becsülte a beruházást.
