Az elmúlt évekhez hasonlóan a 2017–18-as tanévben is rekordot döntött a gimnáziumba járó diákok aránya a kormány szándékai ellenére – derül ki a Magyar Nemzet összesítéséből. A KSH pénteken publikálta az idei tanévre vonatkozó legfrissebb adatokat, ezekből jól látszik: míg a gimnáziumokba járók száma a múlt évről az ideire közel 3 ezerrel nőtt, addig a szakgimnáziumba (korábbi nevén: szakközépiskola) járók száma több mint 5 ezerrel csökkent. Így a gimnáziumok egyre magasabb arányban nyerik a fogyatkozó gyermeklétszámért folytatott versenyt: idén – az elitgimnáziumoknak számító hat-nyolc évfolyamos gimnáziumok tanulóit is beleértve – összesen több mint 184,5 ezer diák részesül ebben a képzési formában, a szakgimnáziumokba viszont már csak alig több mint 162,2 ezren jártak. Még látványosabb a gimnáziumok növekvő népszerűsége, ha az őket látogató diákok számát nemcsak a szakgimnáziumokkal, hanem emellett a szakközépiskolákat (régi nevén: szakiskola) és szakiskolákat (régi nevén: speciális szakiskola) választó tanulók számával is összevetjük. Így azt kapjuk: a nappali középfokú oktatásban részt vevő diákok 43 százaléka már gimnazistaként kezdte meg az idei tanévet, ez az arány a 2008–09-es tanévben még csak 35 százalék volt.
A kormány már évek óta igyekszik népszerűsíteni a szakközépiskolai képzést a gimnáziumokkal szemben, ami nem meglepő, tekintve hogy jelentős a szakemberhiány. Például Orbán Viktor az idei áprilisi Szakma Sztár Fesztiválon arról beszélt a részt vevő diákoknak: „Figyeljenek a gazdasági életre, ( ) a gazdaság igényei döntik el, hogy ki lesz az, aki már az iskolapadból el tud helyezkedni, ( ) és a gazdaság dönti el azt is, hogy kinek az élete futhat egy rossz döntés miatt esetleg vakvágányra”. A miniszterelnök hozzátette azt is, hogy a szakma nélküli iskola ma kevés esélyt ad a sikerre. Ugyanezt az álláspontot képviseli a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetője, Parragh László, aki idén júniusban arról beszélt: óriási hibának tartja, hogy nem záratnak be gimnáziumokat. Lapunk később készített az MKIK elnökével interjút, amelyben úgy nyilatkozott a kérdésről: „Ma a szülők meg vannak győződve róla, hogy ha a gyereknek van egy érettségije, minden ajtó nyitva áll előtte. Ez rossz beidegződés. Számtalan olyan szakgimnáziumot találni, ahol a diákok elhelyezkedési esélyei magasabbak, mint a 2,5–3-as átlagú gimnáziumok tanulóinak.”
A kormányzat egyébként a tavalyi tanévvel alakította át a szakképzést, a szakgimnáziumokká avanzsált szakközépiskolákban például csökkentette a közismereti, illetve természettudományos órák számát, amit sokan bíráltak. Ráadásul nemcsak az átalakítás tartalmát, de a módját is kritizálták, ugyanis az új rendszer konkrét követelményei csak rövid idővel a tanév indulása előtt derültek ki.
Azt, hogy a szakgimnáziumok népszerűsítése egyelőre sikertelennek tűnik, maga a kormány is észlelte. Lapunk számolt be elsőként arról a Nemzetgazdasági Minisztérium készítette tavaly decemberi háttértanulmányról, amely arról írt: „Megítélésük szerint a szakképzésbe lépők számát növelhetné egy ( ) kötelező jellegű felvételi rendszer, valamint a gimnáziumi keretszámok fokozatos korlátozásának bevezetése.” Később az NGM úgy reagált cikkünkre: a benne említett háttéranyag a jövőbeli javaslataiknak nem képezi az alapját.
