A Jobbik mint az új magyar néppárt? – kérdezi a vezető osztrák lap, a Die Presse hasábjain Teplán István. A Közép-európai Egyetem (CEU) egyik alapítója, korábbi rektorhelyettese vendégkommentárjában arra keresi a választ, hogy vajon a Jobbik néppártosodása őszinte, vagy csak a látszat?
Teplán István írása elején rámutat, hogy a jelenlegi választási rendszer csak a Fidesznek kedvez, ahogyan az emiatt kialakult választási apátia is a kormánypárt kezére játszik. Szerinte azonban
a nevében még mindig fiatal és demokrata Fidesz ma már se nem fiatal, és főleg nem demokrata.
A szerző úgy véli, a kormánypártnak valójában választási programja sincsen: hogy összetartsák szavazótáborukat, csak a migráció, Brüsszel és Soros György ellen szítják a hangulatot. Ebben segítségükre hívják a kormányzati forrásokat, és a felülről irányított közmédiát is, miközben az ellenzék kampányplakátjait rendőrökkel vetetik le.
Azt ugyanakkor Teplán István is elismeri, hogy a velük szemben álló hagyományos baloldal gyenge és megosztott. Szerinte elképzelhető, hogy idővel egy új generációval majd megújulnak, azonban jelenleg erre nem lát esélyt.
Az LMP társelnökét, Szél Bernadetettet és a pártját megújító Vona Gábort viszont a legígéretesebb miniszterelnök-jelölteknek tartja. Úgy véli, miután a Jobbik elfordult a szélsőségességtől (és szélsőségeseitől), valódi alternatívát jelenthet a jelenlegi helyzettel elégedetlen, kormányváltást akaró választók számára. Egyúttal leszögezte:
A Jobbik nélkül nem lehet kormányváltás Magyaroszágon.
Mi a nagyobb veszély, a peronista Orbán-rezsim bebetonozása Putyin Oroszországának árnyékában, vagy a Jobbik kormányra kerülése egy koalíció tagjaként? - teszi fel a kérdést. Majd hozzáteszi, abban is kételkedhetnek, vajon őszinte-e a Jobbik metamorfózisa? Szerinte ennek megválaszolásához közelebbről meg kell vizsgálni a párt néppártosodását. Felhívja rá a figyelmet, hogy:
Az utolsó pont kapcsán Teplán István kifejti, hogy körülbelül félmillió magyar dolgozik külföldön, a képzett munkaerő kivándorlása pedig a magyar gazdaságra is rossz hatással van. Ráadásul a jelenségnek súlyos társadalmi hatása is van, hiszen családokat szakít szét, és felnő egy generáció, akik már külföldön születtek, és ott is jártak iskolába, miközben demográfiailag is fogy a magyarság. A szerző szerint a Jobbik felismerte ezt a problémát, ahogy azt is, hogy ennek egyik legfőbb kiváltó oka a tagállamok közötti bérkülönbség.
Úgy véli, az Európai Unió fejlődése csak úgy tartható fenn, ha egyensúlyba kerülnek a bérek. Ezért szerinte a Jobbik béruniós ötlete széles támogatottságra tarthat igényt. Zárósoraiban méltatja a párt ellenzéki munkáját is, kiemelve a nők elleni erőszak büntetésének szigorítását, ami elé a Fidesz akadályokat gördített. Megjegyzi, a Jobbik támogatta a CEU ellehetetlenítését célzó törvény alkotmánybírósági felülvizsgálatát is. Összegezve azt írja:
a Jobbik eddigi tettei bizonyítják a változás szándékát, akkor is, ha még sok feladat áll a párt előtt.
Teplán István 1958-ban született, társadalomtudós. A róla szóló Wikipedia-szócikk szerint Magyarországon és az Egyesült Államokban, a New York-i Binghamton Egyetemen végezte egyetemi tanulmányait. Egyike volt a Közép-európai Egyetem alapító tagjainak, majd 1992 és 2007 között az intézmény rektorhelyetteseként dolgozott. 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományoztak neki „a Közép-európai Egyetem intézményének megalapításában, kiépítésében, valamint nemzetközi és hazai elismertetésében szerzett érdemei elismeréseként”. (MN)
