Jogerősen helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék azon tavalyi döntését, miszerint a Ripost és az Origo megsértette Gulyás Márton ellenzéki aktivista magánélet védelméhez fűződő jogát, amikor arról cikkeztek, hogy homoszexuális és egyéb szexuális irányultságú társkereső oldalra jelentkezett be. A kormányzati érdekkörök szócsöveként működő sajtótermékek azzal is jogsértést követtek el, hogy közzétették azokat a fotókat, amiket Gulyás a társkeresőn megosztott.
Ómolnár Miklós bulvárlapjának 3,5 millió, az Origónak pedig 800 ezer forint sérelemdíjat kell a felperes Gulyás Márton részére megfizetnie,
továbbá el kell távolítaniuk a szóban forgó cikkeket.
Az alperes médiumok azzal védekeztek, hogy ők egy közéleti vitában kívánták megkérdőjelezni Gulyás szavahihetőségét. Az aktivista tudniillik azt állította, hogy megviselte őt a 72 órás őrizet, amit a Sándor-palota festékkel való megdobálása miatt rendeltek el vele szemben, nem tudott rendesen pihenni és étkezni. A Ripost viszont ezzel szembeállította azt, hogy „a kiszabadulás után alig egy órával már mosolyogva partnert keresett magának a neten”.
A felperes jogi képviselője ezzel szemben rávilágított, azt, hogy valakit megviselt a kényszerintézkedés, nem cáfolja, hogy aztán internetes társkeresőn cseveg. Az ügyvédnő azt is kiemelte, hogy a szavahihetőség cáfolásához az is szükségtelen volt, hogy a Ripost a cikkében megemlítette, a társkereső korábbi neve GayRomeo volt. A felperes szerint a lap ezzel egyértelműen Gulyás szexuális irányultságát kívánta kiteregetni. E kérdésekben a bíróság osztotta a felperesi oldal megközelítését.
A Ripost viszont azzal érvelt, a férfinak számítania kellett arra, hogy politikai cselekményei után fokozott figyelem irányul majd rá. Gulyás egyébként a cikkek megjelenése után gyalázkodó üzeneteket kapott nemi beállítottságával összefüggésben.
Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy társkeresési szokásainak, nemi irányultságának megszellőztetése megsértette Gulyás Márton a magánélet védelméhez, a társkeresőn közzétett képeinek közlése pedig a képmáshoz fűződő jogát.
– A táblabíróság maradéktalanul egyetértett az első fok megállapításaival – közölte Kisbán Tamás tanácsvezető bíró. Hozzátette, a magánélet védelme a sajtószabadság, a közügyek megvitatása érdekében olykor korlátozható, de jelen ügyben semmilyen közérdek vagy egyéb ok sem indokolta ezen információk megjelenését.
– Az alperesi magatartással kapcsolatban a felróhatóság legsúlyosabb fokát, a szándékosságot állapította meg a bíróság,
ezért volt szükség súlyos mértékű sérelemdíj kiszabására – jelentette ki Kisbán Tamás a jogerős ítélet szóbeli indoklásában.
A tárgyalás után megkérdeztük a pernyertest, aki így nyilatkozott a döntésről:
– Pont az az ítélet született, amire számítottunk. Ezért jöttünk.
– A követelt összegek nagyobb részét viszont nem ítélték meg. Tíz és ötmilliós követelésből lett 3,5 millió és 800 ezer.
– Ez így is kiemelkedően magas sérelemdíj a magyar bíróságok gyakorlatában.
– Soros Györgyöt mikor fogja tájékoztatni a tárgyalás mai eredményéről?
– Már a tárgyalóteremből megkapta az üzenetemet. Mondtam neki, hogy most az apróért is lehajolunk. A viccet félretéve: ez egy tök jó nap abból a szempontból, hogy a magyar állam vezetői nagyon kevéssé elszámoltathatóak a bűncselekményeikért, amiket a nép kárára elkövetnek, de ma mégiscsak azt lehetett látni, hogy az igazságszolgáltatás őrzi függetlenségét.
– Ha nem a javára döntött volna a bíróság, összefestékezte volna az épület falát?
– Nem hiszem, hogy adott volna okot erre a keresetünk elutasítása. A magyar igazságszolgáltatás még nem züllött olyan mélyre, mint az Állami Számvevőszék vagy a Köztársasági Elnöki Hivatal.
