Rengeteg halott adatai az ajánlóíveken- az MSZP országos szintű csalást gyanít

Dagad a csepeli választási botrány. Akadt olyan képviselőjelölt is, aki az ajánlásai több mint felét elhunytaktól „gyűjtötte össze”.

Ezernél is több halott személy adataival csalhattak Csepelen az ajánlásgyűjtés során. A helyi választási bizottság utólagos ellenőrzése során a választókörzetben regisztrált 45 jelölő szervezet közül 23 párt egyéni jelöltjének ajánlásai között találtak elhunyt személytől származó aláírást. Akadt olyan jelölt is, aki az induláshoz szükséges 500 ajánlásának több mint a felét halottaktól „gyűjtötte össze”. Több olyan szervezet is érintett (például Családok Pártja, Közös Nevező 2018, Összefogás Párt), amelyeknek amúgy országos listájuk is van. Bár a választási bizottság feljelentése alapján rendőrségi nyomozás indulhat az ügyben, a halottak adataival visszaélő pártok jelöltjei így is szerepelni fognak a szavazólapon. Ha minden gyanús jelöltet kizárták volna, akkor csak 8 jelölt (Fidesz, MSZP, Momentum, Jobbik, MIÉP, LMP, Együtt, MKKP) maradt volna talpon.

– Országos szintűvé vált a csalás, minden választókerületben minden aláírásgyűjtő ívet át kell vizsgálni. Kamupártok, bizniszpártok szerezték meg és használták fel gyanútlan magyar állampolgárok, valamint elhunytak adatait – mondta Bangóné Borbély Ildikó. A szocialista politikus – aki Németh Szilárd Fidesz-alelnökhöz hasonlóan a főváros 17-es választókerületében jelölt – úgy véli, tömegével kapták meg ezek a pártok valakitől a listákat, és csak egyetlennek lehet Kubatov-listája. – Valószínű, hogy a Fidesz–KDNP-nek áll érdekében ezeket a listákat átadni kamupártoknak – jelentette ki Bangóné Borbély Ildikó.

A választási bizottság kedden is ülésezett, a Csepel.info szerint pedig kiderült: ezek a szervezetek egymástól szerezhettek adatokat, de régi adatbázisokból dolgoztak, így már nem élő személyek hamis ajánlásait is leadhatták. „A bizottság ülésén kiderült: hazugság volt az is, hogy a kamupártok és a Fidesz által leadott ajánlások között átfedés lett volna. Ilyen nem történt, egyezések nem voltak” – írta a Csepel.info. Németh Szilárd, a Fidesz csepeli jelöltje rágalmazás miatt feljelenti Bangóné Borbély Ildikót, aki korábban azt mondta, hogy „a kamupártokra adott aláírások jelentős részben megegyeznek a fideszes jelölt ajánlási ívein szereplők adataival”. Ugyanakkor a DK is úgy látja, hogy leginkább a Fidesz tűnik érdekeltnek abban, hogy a kamupártok jelölteket állítsanak, ugyanis ezek a jelöltek azokban a körzetekben tűntek fel, ahol reális esély van ellenzéki győzelemre.

A csepeli választók tehát nincsenek könnyű helyzetben. A Közös Ország Mozgalom felmérése egyébként azt mutatta ki, hogy a kormányváltást akarók Csepelen is többségben vannak. Németh Szilárd biztos szavazóinak aránya pedig mindössze 26 százalék, így ha valahol, akkor itt igazán érdemes volna együttműködnie az ellenzéknek. – A választókerületben nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt. Habár Bangóné Borbély Ildikónak, az MSZP–Párbeszéd közös jelöltjének magas a támogatottsága, nem tudja olyan mértékben integrálni az ellenzéki szavazatokat, mint Szabó Szabolcs, az Együtt jelöltje – közölte felmérésének eredményét a Közös Ország Mozgalom. 2014-ben ellenzéki győzelem született: Szabó Szabolcs kevesebb mint 1 százalékkal győzte le Németh Szilárdot.

– Mi nem a politikai túlélésünkért küzdünk. Elmentem a végtelenségig. Meg kell oldani a problémát, mert nem egymás ellenségei vagyunk. Az Együtt nem mérhető párt, ezért mindenkinek végig kell gondolnia politikai felelősségét

– mondta lapunknak Bangóné Borbély Ildikó. Azzal mindenki tisztában van, hogy ha végül nem lesz visszalépés Csepelen, akkor Németh Szilárd győzelmet arat. Korábban a szocialisták azt kérték Szabó Szabolcstól, fogadja el az MSZP és a Párbeszéd támogatását, és legyen a szövetség jelöltje, ahogy például Magyar György ügyvéd tette Siófokon. Ám ez nem történt meg.

– Mi nyitottak vagyunk a tárgyalásra és a kompromisszumokra. Jelenleg a szocialistáknál pattog a labda

– mondta lapunknak Szabó Szabolcs. 

A határon túl is baj lehet

Kapóra jön egyébként a Fidesznek az is, hogy az a külhoni magyar, aki már regisztrált a korábbi választáson – ezt 2013 augusztusától lehet megtenni –, tíz évig benne marad a névjegyzékben. Sőt, aki utána részt vett például a népszavazáson, annak az utolsó voksolásától számítva újraindul a tíz év, vagyis ők 2026 októberéig a névjegyzékben maradnak. Arról viszont továbbra sincsenek pontos információi a hazai választási szerveknek, hogy a regisztráltak közül azóta hányan haltak meg, ők ugyanis – az itthoni szavazókkal ellentétben – külön értesítés nélkül nem kerülnek ki a levélben szavazók névjegyzékéből. Emiatt 2018-ban is valószínűleg több ezer már elhunyt személy nevére visznek majd csomagot a levélszavazáshoz.