Szergej és Igor: akár az ukrán nacionalisták rokonai is szavazhatnak április 8-án

Bevándorlásszervezés Fidesz módra: több ezerre becsülhető az illetéktelen voksolók száma az ország keleti végén.

A politikus elmondta, egyrészt mintegy féltucatnyi olyan szavazót talált az adatbázisban, akik például rokoni szálakkal kötődnek a Fidesz kárpátaljai szövetségeséhez, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséghez. Másrészről a járási vagy kormányhivatalban ülőknek is fel kell tűnjön az, ha mondjuk egy 60 négyzetméteres házba százan vannak bejelentve. Ugyanis hiába került ki 2010 után a lakhatási törvényből, hogy mennyi légköbmétert kell biztosítani egy főnek egy ingatlanon belül, az fizikai lehetetlenség, hogy 3,5 hónapig életvitelszerűen éljen összezsúfolva egy házban akár 20-30 személy. Ez az időtartam azért fontos, mert hivatalosan ennyi idő életvitelszerű itt-tartózkodás kell ahhoz, hogy valaki személyi igazolványt kapjon, és ezzel bekerüljön a magyarországi választói névjegyzékbe.

Meggyőződése Adorjánnak, hogy a térség javarészt fideszes vagy Fidesz-közeli független polgármestereinek észre kellett volna venniük azt, hogy többen lettek az általuk vezetett településen, ha másból nem is, de a megnövekedett normatív támogatásokból mindenképpen.

Jándon, a Szabadság utcában – ami a Virág úttal ellentétben a valóságban is létezik – például érdeklődésünkre elmondták: „mindenki tudja”, hogy az egyik itteni házba be van jelentve körülbelül húsz ember. De nincs velük semmi gondja a Szabadság utca lakóinak, mert soha nem is látták őket.

A helyzetet bizarr módon árnyalja, hogy még az is elképzelhető, a magyarok kárpátaljai jelenléte ellen is rendszeresen ágáló ukrán nacionalisták hozzátartozói is szavazhatnak április 8-án valamelyik szatmári faluban. Jelenségszámba megy az is egyébként a politikus elmondása alapján, hogy a névjegyzékben feltűnően sok szláv hangzású név szerepel: szinte minden gyanúsan zsúfolt, húsz-harminc „lakóval” bíró környékbeli ingatlanban akad néhány Szergej, Szvetlana, Andrej, Ruszlan vagy Igor. Női név is van bőven az adatbázisban, vagyis kijelenthető, hogy nem feltétlenül az ukrán–orosz háború esetleges sorozása elől menekül ezekbe a falvakba mindenki.

Sokan nem is tudnak magyarul, úgy kapnak állampolgárságot: a minap épp egy ilyen férfivel próbált interjút készíteni Beregsurányban a Hír TV, de nyelvi okokból csak bábeli makogás lett a végeredmény. Információnk szerint többször megesik az, hogy az ukrán nemzetiségű, magyarul egy szót sem beszélők tényleg leteszik az állampolgársági esküt, méghozzá úgy, hogy sokadmagukkal mondják fel az esküjüket – csak éppen tátogva.

Adorján Béla úgy véli, ebből látszik a legtisztábban, hogy itt a választási csalásra készülők meggyalázták a honosítás és a kettős állampolgárság intézményét.

„Természetesen semmi kifogásunk nincs az ellen, hogy a határon túli magyarok leadhassák a szavazatukat, de nem így. Ez közokirat-hamisítás és választási csalás, ami ellen fel kell lépnünk” – mondja a jelölt, aki bejelentést is tett az ügyben a választási bizottsághoz.

Emlékezetes, tavaly év végén egy helyi jegyzőt befolyással üzérkedés bűntette miatt három év börtönre, társát hivatali vesztegetés miatt egy év, két évre felfüggesztett börtönre ítélte első fokon a Nyíregyházi Törvényszék. A jegyző ugyanis a gyanú szerint tizenegy személynek fejenként ötszáz euróért elrendezte a honosítását. Egy kormányhivatalnok pedig közel kétszáz ukrán és fehérorosz állampolgárnak intézte el a magyar állampolgárságát: hivatali vesztegetés elfogadása és 190 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt ítélték négy év börtönbüntetésre, négy évre eltiltották a közügyektől is.

Ábri Norbert is hasonlóról számolt be lapunknak. A férfi 2014-ben indult Kispalád polgármesteri címéért, és akkoriban csengetett be hozzá egy az angolt is csak erős szláv akcentussal beszélő férfi: magyar állampolgárságát tanúsító oklevelét lebegtette, és 50 ezer forintot ajánlott fel, hogy bejelentkezhessen Ábriékhoz, de ő ezt visszautasította. Akkor értette meg igazán, hogy pontosan mi is történt, amikor kikapott az önkormányzati választásokon.

„Délután autók jöttek a faluba, a kiszállók pedig egy cetlit kaptak a kezükbe, azon állt, hogy kire kell szavazni” – meséli. Számítása szerint így az „ukránok” szavazataival kapott ki.

Az Ábri által említett összeg egyébként viszonylag magasnak számít, Botpaládon legalábbis 20-30 ezres tarifáról számoltak be érdeklődésünkre. A településen állítólag még az is megesett, hogy betoppant a kocsmába egy ukrán állampolgár, és az után érdeklődött, hogy kihez lehetne itt bejelentkezni.

„Mindenhol vannak ukránok, de főleg a falu végén vannak sokan bejelentve” – mondta egy neve elhallgatását kérő hölgy, aki azzal magyarázta a jelenséget, hogy munkalehetőség híján sokan így tesznek szert némi jövedelemre a térségben.
Mi azonban nem állunk meg a „falu végén”, hanem a szomszédos Kispaládra megyünk. Sankóék, akikről tavaly év végén számoltunk be, ezúttal is kaptak jó sok levelet, pontosan kétszer annyit, mint decemberben. Akkor az úgynevezett Soros-tervet elutasító nemzeti konzultációról szóló levelet kapták meg mind a 97-en, akik Sankóék lakására vannak bejelentve. Most február 26-án kaptak 93 levelet, hogy az ukrán állampolgárok jelentkezzenek ki tőlük, ezt úgy tehetik meg, hogy a kézhezvételtől számított öt napon belül leadják a lakcímkártyájukat. Ez aligha történt meg, mert az Ukrajnában élő bejelentettek nem kapták meg a felszólítást, hiszen ahogy soha korábban, úgy most sem jártak Sankóéknál. Úgyhogy a minap mind a 93-an megkapták a Nemzeti Választási Irodától az értesítőt, hogy április 8-án mehetnek szavazni. Nem kizárt, hogy jönni fognak, és hogy megint kapnak majd cetlit a kezükbe arról, kire is kell szavazniuk.