– Mekkora összegben fogadna arra, hogy április 8-án a Fidesz elveszíti a hatalmát?
– Nem szoktam pénzben fogadni, erre mégis nagy összeget tennék. Úgy érzem, hogy valami van a levegőben, ami ebbe az irányba mutat.
– Azt már sokszor mondta, hogy az Orbán Viktor által vezetett Fidesszel nem ülnének le tárgyalni. De egy olyan Fidesszel, amelynek koalíciós partnerre lenne szüksége a kormányzáshoz, és mást javasolna miniszterelnöknek?
– Nem. Ez a Fidesz Orbán Viktorral egyenlővé vált, mi pedig őt nem kívánjuk hatalomban tartani. Nálunk egyébként megtörtént, hogy Fidesz-közeli emberek érdeklődtek jobbikos képviselőknél, mit gondolnának arról, ha a kormánypártnak nem lenne többsége. Lényegében valamiféle puhatolózásról volt szó, hogy megnyerjenek maguknak jobbikos politikusokat. Két esetről tudok, mindketten azonnal szóltak nekem. Ha ezt velünk megtették, biztos vagyok benne, hogy az MSZP-nél vagy más pártoknál is hasonlóan jártak el, értük pedig nem tenném tűzbe a kezem.
– Egyre gyakrabban merül fel az a forgatókönyv, mi történne, ha a Fidesz kisebbségbe szorulna, vele szemben viszont a többséget csak a teljes ellenzék jelentené, beleértve a Jobbik mellett a baloldalt és az LMP-t is. Arra nyitottak lennének, hogy egy külsős miniszterelnök és egy szakértői kormány mögött sorakozzanak fel?
– Mi arra készülünk, hogy a Jobbik egyedül nyeri meg a választást. Az időközi választások is azt mutatták, hogy az emberek a legerősebb ellenzéki pártot keresik, az pedig mi vagyunk.
– Csak van azért forgatókönyve erre az esetre is.
– Látnom kellene, hogy ki a miniszterelnök, kik a miniszterei, mi a programja.
– Lenne mondjuk egy külsős miniszterelnökre javaslata?
– Biztos, hogy lenne, de nem ebben gondolkodunk, egyedül szeretnénk kormányt alakítani. Ha a matematika mégis úgy kívánja, az LMP és a Momentum irányába vagyunk nyitottak, hogy koalíciós tárgyalást folytassunk, mással nem. Azt gondolom egyébként, hogy egy Jobbik–LMP-kormány Magyarország javára válna, friss levegőt hozna ebbe az országba.
– Korábban azt mondta, hogy a Jobbik elsősorban nem pártpolitikusokat, hanem szakembereket ültetne a kormányba. Mondana néhány nevet?
– A miniszterek és az államtitkárok is megvannak már, az interjú előtt éppen a leendő egészségügyi miniszterünkkel tárgyaltam. Sajnos olyan politikai közegben élünk, és az illető személyek olyan pozícióban vannak, hogy meg kell várnunk a választásokat a nevek nyilvánosságra hozatalával.
– Nem próbálta őket rábeszélni, hogy mégis vállalják az arcukkal is a Jobbik támogatását? Nyilvánvalóan nagyobb hitelességet jelentene a választók szemében, ha tudnák, hogy kikre bízhatják az országot.
– Nem, sőt, még én ajánlottam fel ezt mindenkinek. Nem az a célom, hogy a választás előtt legyen egy jó névsor, a rajta szereplőket pedig meghurcolják, hanem az, hogy április 8-a után legyen egy jó kormány.
– A kormányzás nulladik lépéseként szokta említeni az elszámoltatást és ezzel együtt a korrupció felszámolását. De jogi eszközökkel utolérhetők például az uniós forrásokat érintő visszásságok? Korrupcióról beszélünk, amit erkölcsi ítélet szerint lehet annak nevezni, de ezek az ügyek jogilag is megállnak?
– Véleményem szerint igen. Hiába próbált a Fidesz-kormány az országgyűlési többségével legalizálni bizonyos folyamatokat, a jelentős részük még most sem legális. Ha igazak azok a hírek, hogy az uniós források egy részét gyémántba menekítik, majd arab vállalkozókon keresztül újra Magyarországra csempészik, akkor nincs olyan jogrend, ahol ez elfogadható lenne. Biztos vagyok benne, hogy több száz milliárd forint visszaszerezhető lenne.
– Ki fog ezeknek az ügyeknek a végére járni?
– Létrehoznánk egy korrupcióellenes hivatalt, de a magyar ügyészségnek is lenne feladata, nyilvánvalóan nem Polt Péterrel az élén. Emellett a Jobbik csatlakozna az európai ügyészséghez is.
– Menjünk sorban, egy korrupcióellenes ügyészség felállításához kétharmados törvényt kell módosítani.
– Ezért nem ügyészségnek, hanem hivatalnak neveztem. Van koncepciónk arra, hogyan lehetne kétharmad nélkül is életre hívni egy ilyen intézményt.
– Polt Péterről is mindig úgy beszél, mint aki ne lenne a jövőben legfőbb ügyész, de ezt mire alapozza?
– Szerintem ő is úgy látja, hogy ennyi politikai konfliktus után nem biztos, hogy a Jobbik-kormánnyal képes lenne együtt dolgozni. Olyan politikai és társadalmi nyomás nehezedne rá, ami előtt neki is meg kell hajolnia.
– Ez biztosan meghatná? Nem éppen arról szól ez a rendszer, hogyha a kormány bukik is, a kinevezettjei azért fontos pozíciókban maradjanak?
– Ez a kérdés messzire vezet, hiszen nyilvánvalóan nem Polt Péter egy személyben a gátja az elszámoltatásnak. Mégis azt gondolom, hogy itt kell elkezdeni, mindenképpen szükség van egy nem jobbikos, hanem független, szakmai vezetőre a Legfőbb Ügyészség élén.
– Van jelöltje?
– Vannak a fejemben nevek, igen.
– Lát ma olyan embert vagy embereket a Fideszben, esetleg a kormánypárt közelében, akikről ki tudja jelenteni, hogy sikeresen lefolytatható lenne ellenük egy büntetőeljárás?
– Azért nem szeretnék ilyet mondani, mert a bíróság befolyásolásának is tűnhetne, ha egy leendő kormányfő ilyet állít. Meghagynám a független igazságszolgáltatásnak az elszámoltatást.
– Pedig korábban még azt mondta, a választás tétje az is, hogy ön kerül börtönbe, vagy Orbán Viktor.
– Az megy börtönbe, akiről a független igazságszolgáltatás úgy dönt, hogy olyat követett el, amiért börtön jár.
– Orbán Viktor március 15-én belengetett elégtételes mondata ön szerint mire vonatkozik?
– Nem csodálkoznék, ha Orbán Viktor rajtam és a Jobbikon kezdené azt, hogy elégtételt vegyen. Jelen pillanatban is megtesznek mindent, hogy engem tönkretegyenek.
– A szakpolitikákra áttérve, az oktatás kapcsán ön 21. századi módszerekről beszél, modern tanításról, digitalizációról, de ki fogja ezeket tanítani az iskolában?
– Azt nem ígérem, hogy április 8-án megnyerjük a választást, április 9-én pedig digitális társadalommá válunk. Azt ígérem, hogy ez a célkitűzés, ehhez pedig elengedhetetlen a tanárok átképzése.
– A Fidesz is megpróbálta megreformálni az oktatást.
– Amit a Fidesz tett, az inkább strukturális, centralizációs átalakítás volt. A mai oktatáspolitikának nem az a problémája, hogy centralizált vagy decentralizált, hanem az, hogy elavult. A 20. századra készítjük fel a gyermekeinket, pedig a 21. századra kellene.
– Megy az ellenzéki pártok között az ígérgetés, hogy ki mennyit költene az oktatásra, az LMP például a GDP 20 százalékát. Önök mennyit?
– Az LMP elképzelése sajnos lehetetlen. Ma 1400 milliárd az oktatásra fordított költségvetési forrás, mi ezt 50 százalékkal, vagyis 700 milliárddal emelnénk. De nagyon fontos, hogy ezt nem lehet megtenni egy év alatt, a ciklus végére lehetne megvalósítani. Ami a legsürgetőbb, az a pedagógusbérek emelése, a fizetéseket a diplomásátlagbér szintjére hoznánk fel.
– A terület egy része viszont az ideológiától sem mentes, elég itt arra gondolni, hogy önök szegregált oktatásról vagy éppen bentlakásos iskolákról is beszélnek.
– Fontos lenne, hogy az ideológiai burkot levegyük, és szakmai kérdésekről kezdődjön a vita. Ha belemegyünk a részletekbe, látni fogjuk, hogy amit a Jobbik mond, az nem szegregáció, hanem differenciált oktatásszervezés. Ennek a lényege, hogy különféle szempontok alapján, de hangsúlyozom, hogy ez nem a bőrszínről szól, kezeljünk gyermekeket, hogy a társadalmi integrációjukat elősegítsük.
– Erre mondja a balliberális értelmiség egy része, hogy sok tanulmány szerint nem működik.
– Ebben vita van a szakértők között. Biztos vagyok benne, hogy van olyan helyzet, amikor az integrált oktatás visz előre, máskor a differenciált oktatásszervezés. Ki kell lépni az ideológiai skatulyákból.
– A bentlakásos iskola jelentene bármilyen kényszert?
– Nem, egy ilyen intézkedésről a gyámügynek vagy az erre illetékes oktatási szakembereknek kell döntenie. Van olyan szituáció, amikor éppen a gyermek szempontjából az államnak kötelessége kiemelni a káros környezetből. Többségében cigány gyermekekről van szó, de nem csak róluk. Ehhez hozzátartozik, hogy az elmúlt 28 év cigánypolitikája óriási kudarc, már cigány értelmiségiek tüntetnek Farkas Flórián ellen.
– Van olyan cigány értelmiség, amellyel a Jobbik együtt tudna működni?
– Szerintem van.
– Ők is elfogadnák, hogy önökkel dolgozzanak közösen?
– Biztosan nagyon nehéz lenne az első néhány lépés, de a közös sikereknek katartikus hatása lenne.
– Vidéki képviselőik mit tapasztalnak, a kisebbségekkel kapcsolatos konfliktusokat érintően változott a hangulat az elmúlt években?
– Azt gondolom, hogy igen, de abban már nem vagyok biztos, hogy a magyar társadalom szubjektív biztonságérzete erősödött volna. A magyar rendőrség társadalmi megítélése szerintem ettől függetlenül javult, bár a 2006-os mélyponthoz képest volt is hová fejlődni. Tény az is, hogy több rendőr tett esküt az elmúlt években, igaz, azt már nem lehet tudni, hogy ezzel együtt mekkora volt a leszerelési kényszer, mert én azt hallom, hogy nagyon sok tapasztaltabb kolléga hagyta el az állományt.
– Az egészségügy is olyan terület, ahol mindenki érzi, hogy baj van, a kormány kampányából viszont kimaradt. Mivel kezdenék?
– Azonnali lépésre van szükség a háziorvosi ellátásban, mert ott nagyon nagy problémák vannak, nincs utánpótlás. Háromszor annyi háziorvosi szakvizsga kellene, mint amennyi van. Mi azt tervezzük, hogy a praxistámogatások mértékét a ciklus során duplájára emeljük, és újra vonzóvá tennénk a háziorvosi szolgálatot. Ha a háziorvosi rendszert megerősítjük, az terheket tud levenni akár a járóbeteg-, akár a kórházi ellátásról.
– Nemcsak a háziorvosoknál, általánosságban az egészségügyi dolgozóknál égető probléma a hiány, ami nagyban összefügg azzal, hogy külföldön a jelenlegi bérek többszörösét keresik meg.
– Az egészségügyi dolgozók béremelésére 2019-ben 100 milliárdot, majd 2020-ban további 50 milliárd forintot fordítanánk. Nem megy ez sem egyik napról a másikra, de én nem akarok felelőtlenül ígérgetni. A baloldali pártok ezt teszik, mondjuk a 13. havi nyugdíjjal, ezt pedig vagy nem tudják végrehajtani, vagy hitelt vesznek fel, esetleg adót vetnek ki.
– A Budapestre tervezett szuperkórházat felépítenék?
– Átgondolnánk.
– A Fidesz gyakran mondja, hogy a gazdasági növekedésből fedezhetők a pluszkiadások. Számolnak azzal, hogy a következő években a növekedés nem lesz olyan nagy, mint most?
– Nagyon remélem, hogy a gazdasági növekedés tartható még jövőre is. 2020-ban viszont új uniós ciklus kezdődik, egyelőre nem tudunk semmit az uniós források elosztásáról. Ezért is tartom elképesztően nagy hibának, hogy Magyarország az Európai Unióban ennyire elszigetelődött, Orbán Viktor ennyire magára haragította az unió vezető országait, és a francia elnök által meghirdetett, az unió jövőjéről szóló konzultációban sem veszünk részt. 2020-tól is tartható a gazdasági növekedés, csak ahhoz megfelelő gazdasági és uniós politikára van szükség.
– Ám lehet, hogy nem lesznek a jelenlegihez hasonló mértékű források.
– Valószínűleg nem lesz annyi uniós forrás, mint most, hiszen a brexit miatt az egyik nagy befizető kiesett. Ezt kell gazdasági növekedéssel és belső fogyasztásélénkítéssel pótolni. Például egy olyan adórendszer megvalósításával, amely a társadalom alsó középosztályba tartozók széles tömegeit is bevonja a belső fogyasztás növekedésébe. Ezt a Fidesz politikája nem erősítette, ők inkább a felső középosztályra koncentráltak, mi azt szeretnének, ha a rosszabbul élők fel tudnának emelkedni.
– Hoztunk egy idézetet: „Vona Gábor egy szánandó figura, komoly lelki segítségre szoruló ember, aki éppoly gátlástalan, mint Gyurcsány, csak sokkal kevésbé tehetséges.” Emlékszik, ki mondta?
– Kövér László. Én is tudnék róla mondani sok mindent, de nem teszem, anyukám azt kérte, hogy senkiről ne mondjak semmi csúnyát.
– Van arra bármi garancia, hogy a közbeszéd minősége javuljon?
– Szerintem van. Ebben a kormányban nem volt nagyvonalúság, nem voltak gesztusok. A demokrácia és a jogállam helyreállítását elsősorban nem is jogszabályoktól várom, hanem emberi gesztusoktól. Én hiszek abban, hogy bizonyos pozitív tettek, lépések, mondatok, azok igenis gyógyító hatással lehetnek a közéletre, a társadalmi viszonyokra. Én hiszek benne, és szeretném, ha egymás programjaival vitatkoznánk, és nem egymást minősítgetnénk.
