A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a Blikk információi szerint egy ügyvédi irodát bízott meg annak a közel egymilliárd forintnak a felkutatásával, mely Tocsik Márta sikerdíjából 2013 őszére felhalmozódott. A jogásznő az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos privatizációs ügyletekben való közvetítésért a kilencvenes években 804 milliós összeget vett fel. A botrány 1996-ban robbant ki.
Hosszas persorozatot követően 2010-ben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen bruttó 80,7 milliót ítélt meg Tocsik Mártának, viszont 562,5 millió forintot és annak 1996-tól számított kamatait vissza kellett volna fizetnie az MNV-nek. Tocsik utolsó ügyvédje a Blikknek azt mondta, a jogásznő nyugdíjából kezdték el levonni a sikerdíj összegét, azonban fél évvel ezelőtt bekövetkezett halálával ez a jogi lehetőség megszűnt. A nemzeti vagyonkezelő így az örökösökön szeretné behajtani a pénzt.
A Tocsik-ügy súlyosan besározta az MSZP becsületét, Suchmann Tamás privatizációs miniszternek távoznia is kellett posztjáról. A botrány az 1994-es kormányszövetséges SZDSZ-t is megrázta. Miután az állam és az önkormányzatok között létrejött a megállapodás, a felek jogi képviselői komoly sikerdíjat vehettek fel. Kiderült azonban, hogy Tocsik nem tarthatta meg 804 millióját.
Későbbi vallomásából kiderült, hogy egy szocialista képviselőn és egy SZDSZ közeli vállalkozón keresztül a pártok számláira vándorolt az összeg egy része. Az üzletemberről kiderült, hogy 1994-ben a szabad demokraták választási kampánymenedzsere volt. Az SZDSZ akkori elnöke Pető Iván volt, aki belebukott a botrányba, majd 1997. április 24-én Kuncze Gábor vette át az irányítást, aki napjaikban újra aktivizálta magát.
Kunczénak egyébként annak kapcsán is lenne elszámolni valója, hogy a 2013-ban jogerősen megszűnt SZDSZ több mint egymilliárdos adósságot hagyott maga után. A Pestisrácok.hu összesítése alapján nemrégiben arról írtunk, hogy a párt ingatlanjai nyomán felhalmozott adósság mintegy 1,2 milliárd forintra rúg. A Magyar Fejlesztési Bank mellett tartoznak több szolgáltatónak, egy társasháznak, piaci cégeknek és az államnak is. Az SZDSZ feloszlásakor állította, hogy az ingatlanok elárverezéséből befolyó összeg fedezné az adósságot, az épületek állagát tekintve azonban ez nem túl valószínű.
