A HVG legutóbbi számában – anélkül, hogy előzetesen arról a Legfőbb Ügyészséget, a Belügyminisztériumot vagy az ORFK-t megkérdezte volna – valótlanul azt állította, hogy a 2015-ös és 2016-os szándékos emberölési adatok „hazai fogyasztásra” lényegesen alacsonyabbak, mint az Eurostatnak megküldött adatok. Valójában az újság két teljesen eltérő adattartalmú halmazt vetített egymásra, ebből valótlan tartalmú következtetésekre jutva – írta közleményében a Legfőbb Ügyészség.
Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika (ENYÜBS) minden évben kimutatja – az emberöléseken belül – a szándékos befejezett emberölések számát, tehát azt a szándékos bűncselekményi számot, ami ténylegesen a sértett halálával jár. 2014-ig az Eurostat (az Európai Statisztikai Hivatal) ezen befejezett emberölések számadatait vette át. Ezt követően az Eurostat új fogalomkör szerint gyűjti az adatait. Ez a bűncselekmények nemzetközi statisztikai célú osztályozási rendszere. Az Eurostat „szándékos emberölés” fogalma nem csak a befejezett, hanem a kísérleti, vagy előkészületi szakban maradt emberölések számát is tartalmazza. Ezen túlmenően, az Eurostat a szándékos emberölés fogalomkörébe vonta az emberrablás azon minősített esetét, amikor szándékos emberölés is megvalósul. Az Eurostat szempontjai szerinti szándékos emberölés adatköre tehát lényegesen szélesebb, mint a szándékos befejezett emberölések ENYÜBS szerinti köre.
A 71 migráns halálával járó eset is a lap csúsztatása, mivel ez a cselekmény több emberen elkövetett emberölés bűntettének minősül, amely a büntetőjog szerint 1 rendbeli bűncselekmény akkor is, ha akárhány – jelen esetben 71 – ember halálával jár. Ekként a bűnügyi statisztikában is 1 bűncselekményként szerepel. Mindezen információt a HVG számára is megadta volna a rendőrség vagy az ügyészség, amennyiben igényt tartott volna rá – írta a Legfőbb Ügyészség közleménye.
