Piaci bért javasol a jegybank az állami egészségügyben

Az egészségügyet sújtó munkaerőhiányt enyhítendő piaci alapú bérezés bevezetését is megfontolandónak tartja az ágazatban a Magyar Nemzeti Bank. De nem csak a fizetéseket, hanem a munkakörülményeket és -feltételeket is szükségesnek tartják javítani a jegybank szakértői, akik szerint az egészségügyi ellátórendszer fenntarthatósága szempontjából elengedhetetlen, hogy az orvosi mellett a szakdolgozói pálya is vonzóbbá váljon.

Az MNB szerint a szakemberhiányhoz hozzájárul az erőforrások nem hatékony elosztása is Fotó: Kurucz Árpád

Nincsenek megbízható információk Magyarországon arról, hogy mennyi orvos dolgozik a hazai ellátórendszerben, illetve hogy mennyien hiányoznak onnan. Az állami egészségügy a szakmai szereplők beszámolói alapján jelentős szakemberhiánnyal küzd, az orvosi és a szakdolgozói kar elöregedett. Hazánkban az orvosok 42 százaléka idősebb 55 évnél, 17 százaléka pedig már a 65-öt is betöltötte – állapítja meg Versenyképességi programjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Szakértőik szerint az állami egészségügyi rendszer elvesztette vonzerejét, ennek pedig az egyik oka, hogy egészen az elmúlt évekig elmaradtak a bérfejlesztések.

A jegybank anyaga arra is felhívja a figyelmet, hogy jelentős a külföldi és a magánintézmények elszívóhatása, elsősorban nem is a magasabb fizetések, hanem a kellemesebb munkakörnyezet okán. A szakemberhiányhoz hozzájárul az erőforrások nem hatékony elosztása, illetve felhasználása, valamint az is, hogy az orvosok idejük jelentős részében adminisztrációs és nővéri feladatokat kénytelenek ellátni.

A jegybank szerint ezért minden olyan feladatot, amelyhez nem szükséges orvosi szaktudás, ki kell szervezni a szakszemélyzetre – persze, ehhez annak a jelenleginél sokkal népesebbnek kellene lennie.

Az MNB szerint a szakemberhiányhoz hozzájárul az erőforrások nem hatékony elosztása is
Fotó: Kurucz Árpád

Az MNB azt is megállapítja, hogy az elmúlt években az ápolóknál fokozottabbá vált a pályaelhagyás, és ennek okát abban látják, hogy a szakdolgozók bére – a bérfejlesztések ellenére – nemzetgazdasági szinten továbbra is viszonylag alacsony. Az általános munkaerőhiány­ra tekintettel a jegybank megfontolásra javasolja az egészségügyi szektorban a piaci alapú bérezési rendszer kialakítását. Ennek részleteit nem fejtik ki, de Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke konkrét példákkal illusztrálta, mennyi fizetésre számíthat ma a közalkalmazotti rendszerben egy ápoló.

Egy kezdő érettségizett ápoló besorolási bére 191 865 forint, egy húszéves tapasztalattal rendelkezőé 226 599 forint, míg egy már 35 éve a pályán lévőé 255 544 forint. Diplomával kezdőként 237 500 forintos alapbért lehet kapni, húszéves tapasztalattal 286 970 forintot, egy már 35 éve a pályán lévő diplomás ápoló besorolási bére pedig 328 320 forint.

A besorolási illetményhez jön még az ágymelletti pótlék, ami 24, illetve 30 ezer forint az osztály specialitásától függően, valamit a műszakpótlék, ami átlagosan további 25-40 ezer forintot jelent havi szinten. Mindez bruttóban. Összehasonlításul: Ausztriába 2000-2100, Németországba 2400-2700 euróért toboroznak szakképzett nővéreket, ami kétszerese az itthoni fizetéseknek.