Áramütés tizedeli a hazai madárállományt

Becslések szerint akár félmillió madár is elpusztulhat évente Magyarországon áramütés és vezetéknek ütközés következtében.

Csak néhány szerencsés állat jut el a kórházig Fotó: Éberling András

Becslések szerint akár félmillió madár is elpusztulhat évente Magyarországon áramütés és vezetéknek ütközés következtében, ezért minden lépés, amit ez ellen tesznek, örvendetes – jelentette ki lapunknak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője annak kapcsán, hogy az E.ON szakemberei 161 ponton cseréltek fészektartókat, szigeteléseket és oszlopkapcsolókat a Marcal-medence Natura 2000 területén. A 104 millió forintos uniós támogatással megvalósult fejlesztés a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakembereinek javaslata alapján készült el.

Az E.ON közleménye szerint a beruházás során több ponton új fészektartókat helyeztek ki, amelyekre fonott fészekalapot tettek, hogy vonzóbb legyen az új hely a gólyapároknak. A régi gólyafészektartókat is ellenőrizték és javították, ahol az akár évtizedes fészek többmázsásra hízott és veszélyessé vált, oda is új, fonott alap került. A kikelt gólyafiókák védelmének érdekében a repülésük irányába eső hálózati elemekre védőburkolatot tettek, emellett kiülőket szereltek fel, hogy távol tartsák a madarakat az oszlopok veszélyes részeitől. A nemzeti park által kijelölt pontokon oszlopkapcsolókat és transzformátorállomásokat is átépítettek a gólyák és más védett madarak védelmében.

Csak néhány szerencsés állat jut el a kórházig
Fotó: Éberling András

Orbán Zoltán jelezte: tavaly lakossági felhívást tettek közzé, azt kérték, hogy mindenki jelezze, ha a környezeté­ben egy madár áramütés következtében pusztul el. – Összesen 788 elhullott állatról kaptunk bejelentést, ezek csaknem harmada fehér gólya volt, ami a 4400-5500 páros állományt tekintve nagyon jelentős – mutatott rá.

Hozzátette: a megoldás az lenne, ha az áramszolgáltató cégek a légvezetékeket földkábelekre cserélnék. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a körülbelül százezer kilométer hosszú, mintegy egymillió oszlopot tartalmazó vezetékhálózat földbe süllyesztése (ahol lehet) és madárbarátra cserélése több száz milliárd forintba kerülne, így az áramszolgáltatók keresik a köztes megoldások lehetőségét. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a földkábelezés a cégek érdeke is lenne, mert a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban bekövetkező viharok komoly károkat okoznak a vezetékhálózatokban.