Felzárkóztatás a hit erejével

A Kárpát-medencében élő romák hátrányos helyzetben és sok helyen elkülönülve élnek, integrálásukhoz óriási erőforrásokra van szükség. Erről is beszélt a lapunknak adott interjúban Zsigmond Barna Pál kormánypárti országgyűlési képviselő, akit a felzárkóztatás lehetőségeiről és az eddigi tapasztalatokról kérdeztünk.

A politikus példaértékűnek ítéli az újpesti önkormányzat együttműködését a helyi cigány érdekképviseleti szervezettel Fotó: Havran Zoltán

– A konferencián egy hozzászólásában azt mondta, hogy „ha vannak elkötelezett emberek, lelkek egy közösségben, akkor lesz sikeres program, egyébként a szép szavak a porba hullnak”. Mire gondolt?

– Számos programot, próbálkozást ismerünk, amelyek komoly szakmai háttérrel és jól hangzó szakzsargonnal voltak megfogalmazva, az eredményeik mégis maximum időlegesen hatottak. A tartósan mélynyomorban élő és kirekesztett közösségek felzárkózásában persze kell a tisztán szakmai háttér, de ha nincsenek benne hittel elkötelezett emberek, akkor szerintem nem lesz tartós eredmény. Sárosi Arthur, a Diakónia Keresztyén Alapítvány vezetője is beszámolt arról, hogy megjelentek olyan felzárkóztató programok, amelyek anyagi juttatást ígértek a részvételért. Mentek is az emberek, hiszen nagyon szegények voltak, majd visszatértek, mert az ilyen programokat csak az anyagi forrás tartja fenn. A gyors és látványos sikereket ígérő programok nem reálisak, leginkább csalódást és fásultságot hagynak maguk után.

– Lát összefüggést a gyülekezeti vezetők munkája és az egyházi szervezetek programjai között?

– Igen, ez a konferencián jól kirajzolódott. Induljunk ki Márkus atya szavaiból, aki az mondta: „Ha odafigyelek a közösségemre, akkor felismerem a szükségleteit.” Ő évtizedek óta él a térség legnagyobb és talán legszegényebb cigány közösségében. Az egyházi szervezetek képviselői mind arról beszéltek, hogy törekednek bevonni munkájukba a magyar gyülekezeteket, önkénteseket toboroznak köztük, mert ezzel nemcsak az erőforrásaikat bővítik, hanem a közösségek közeledését is remélik tőle. Ebben a folyamatban példát és tapasztalatokat tudnak mutatni a már létező cigány gyülekezetek, így egy sor kezdeti akadályt és konfliktusforrást meg lehet spórolni. A cél az, hogy minél több cigány gyülekezet szerveződjön, és a magyar gyülekezetek segítsék őket. Az egymáshoz közeledő közösségeket fel kell készíteni a változásra. Van, ahol már vegyes gyülekezet is létezik, ez is a jó példák közé tartozik.

– Mága Zoltán muzsikált a konferencián, majd láttam, hogy ön és a marosszentgyörgyi Lőrinc József beszélgetnek vele. Miről volt szó?

– A művész nagy értékű adományt adott át neki, mert a vendégünk egyike volt azon marosszentgyörgyi romáknak, akik 1990 márciusában feltartóztatták a hodáki román parasztok kövekkel megrakott teherautóit. Ha ezt akkor nem teszik, rengeteg marosvásárhelyi magyar halt volna meg. Kiállásáért két év börtönbüntetést és kínzásokat szenvedett el, maradandó sérülésekkel szabadult. Hálával tartozunk nekik.