A 42. jogászvándorgyűlés megnyitóján, a lillafüredi Palota Szállóban mondta el miniszterként utolsó beszédét Trócsányi László, aki a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőjelöltjeinek listáját vezeti, és már a vasárnapi voksolás előtt biztos EP-képviselőnek tekinthető.
Az ügyvédként, egyetemi tanárként, alkotmánybíróként is dolgozó, illetve belga, luxemburgi, majd francia nagykövetként is diplomáciai szolgálatot ellátó Trócsányi László a vándorgyűlés résztvevői előtt értékelte tárcájának négy és fél éves munkáját. A miniszter hangsúlyozta: a harmadik Orbán-kormány megalakulásakor elvi döntés született arról, hogy az igazságügy ismét önálló minisztériumban végezze a munkáját.
Emlékezetes, a szocialista–liberális kormányok alatt 2006-tól Igazságügyi és Rendészeti, majd a második Orbán-kormány megalakulásakor, 2010-től Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumként tagozódott a kormányba a szakterület. Trócsányi azonban maga is az önállóságot támogatta. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) pedig értékelése szerint betöltötte feladatát a 2012-ben hatályba lépett alaptörvényre építkezve. Alapvető feladatuk volt az európai uniós jogszabályok átvezetése a magyar jogrendbe.
Emellett a polgári rendtartásról, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvények kidolgozása, a büntető törvénykönyv teljes átdolgozása, a közigazgatási bíróságokról szóló törvény megalkotása számított mérföldkőnek. Kodifikációs munkák zajlottak a végrehajtói kamara, az igazságügyi szakértők munkáját szabályozó törvények esetében is. Az IM emberi jogi kérdésekben Strasbourgban perképviselőként lépett és lép fel az állam nevében.
A miniszter végül kiemelte az egyetemekkel való szoros együttműködést. – Az az igazságügyi miniszter, aki a jogi karokkal nem ért szót, béna kacsa – fogalmazott Trócsányi László.
