A kommunisták halált osztanak a polgárokra

Az ellenforradalom leverésével megbízott ­Szamuely Tibor népbiztos kiadja a parancsot: „Dobjátok őket a Dunába!” Így 19-én éjjel fejbe verik és hátrakötött kézzel, nyakukba akasztott kövekkel a folyóba vetik őket.

Georges Benjamin Clemenceau Fotó: o.Ang.

Dunapataj és Harta határában a lázadás leverésére érkező karhatalmisták Nagy Gyula kispesti lakost kirabolják és agyonlövik, mert ellenforradalmár-gyanúsnak találják. Van rá példa, hogy két ukrán tisztet gyilkolnak meg, akik ellen az a gyanú merül fel Kun Béláékban, hogy a Tanácsköztársaság ellen dolgoznak. A népbiztos kiadja a parancsot: „Dobjátok őket a Dunába!” Így 19-én éjjel fejbe verik és hátrakötött kézzel, nyakukba akasztott kövekkel a folyóba vetik őket.

A Somogyi Munkás a tanácsköztársaságot szidalmazó Sarducz Péterre, a dávodpusztai termelési szövetkezet magtárosára követel halált:

„Ilyen gazembertől sajnálni kell a golyót is. Kötelet a nyakára, s föl kell húzni mindenki szeme láttára. […] Sarducz a forradalmi törvényszék börtönében várja az ítéletet. De várják a proletárok is!”

A Vasi Vörös Hírlapban közlik: „Ha az Internacionalét játsszák az utcán, a közönség kalaplevéve hallgassa végig, míg kávéházban, úgy egyéb nyilvános helyiségben felállással tisztelje meg ezen hymnuszt, mert aki ezen rendelkezésnek ellene szegül, forradalmi törvényszék elé fog állíttatni.”

Szamuely Tibor a 17-i Népszavában megjelent interjúban a csornai, kapuvári vérengzésekről hencegve azt hazudja: „az egész Sopron- és Vas megyei ellenforradalom hasonlatos volt egy komédiához, […] a budapesti vasasok és vörösőrök puszta megjelenése és katonazenével való fölvonulása elegendő volt ahhoz, hogy a síppal, dobbal és különféle rémmesékkel összecsődített parasztok eldobálják a fegyvereiket és szerteszét fussanak a falvakba. […] A kiszabott büntetésekről olyan rémmesék keringenek, hogy ezekről nyilatkozni is fölöslegesnek tartom. […] A leghatározottabban kijelentem, hogy a rögtönítélő törvényszék a Dunántúlon a sztrájk ­miatt egyetlen egy vasutast sem lövetett agyon, még csak le sem tartóztatott egyetlenegyet sem. […] Mindenki, aki vasutasok agyonlövetéséről vagy a sztrájk miatti elítéléséről, illetve letartóztatásáról beszél, egész ­egyszerűen hazudik, és vele szemben, mint a proletariátus ellenségével, mint az ellenforradalom szítójával, le kell számolni.”

Böhm Vilmos főparancsnok a hadsereg bomlásáról számol be a Kun Bélának küldött táviratában:

„A 14. munkásezredből a Budapesten való átutazás alkalmából igen sokan önkényesen eltávoztak. Tegnap este 11 órai jelentés szerint az egész ezred létszáma 280 ember. Az első zászlóaljtól (északi főműhely) a fogyaték 60 százalék, a második zászlóaljtól (északi főműhely és Ganz-wagongyár) 30 százalék.”