Benkő Tibor: Megváltozott hazánk biztonsági környezete

Magyarország biztonság- és védelempolitikájának jövőjéről tárgyalt tegnap az Országgyűlés külügyi bizottsága. Elhangzott többek között az is, hogy a minden szempontból romló biztonsági környezetet figyelembe véve felértékelődik a kollektív védelem fontossága, ennek megfelelően a NATO szerepe. Hazánk pedig eltökélt, hogy megfeleljen az észak-atlanti szerződés elvárásai­nak, és 2024-re a GDP két százalékát védelemre fordítsa.

Magyarország igyekszik olyan katonai képességet fenntartani, amely megfelel a NATO-elvárásoknak Fotó: Mirkó István

Az elmúlt években új katonai fenyegetettségek jelentek meg a világon – mondta hétfőn a honvédelmi miniszter az Országgyűlés külügyi bizottságában, ahol Sztáray Péter Andrással, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkárával és Ugrósdy Mártonnal, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatójával együtt Magyarország biztonság- és védelempolitikájának jövőjéről tartott beszámolót. Benkő Tibor arról beszélt, hogy hazánk biztonsági környezete az elmúlt években gyorsan változott.

A Nyugat-Balkánon továbbra is instabil a helyzet, az elmúlt napokban például Koszovóban a KFOR-ban szolgáló magyar alegységet is kirendelték a biztonság fenntartására, Ukrajnában pedig még mindig háborús helyzet van. Hozzátette: a Közel-Keleten és Afrika északi régiójában számos instabil állam van. Ezért is vezénylik e térségekbe is a katonákat, hogy a gondokat ott kezeljék, ahol a probléma forrása van, és megakadályozzák, hogy az emberek elhagyják az otthonukat – magyarázta.

A miniszter kiemelte, hogy a NATO két fő veszéllyel számol: a keleti (orosz) és a déli fenyegetettséggel. A keleti fenyegetettség ellen Magyarország részt vesz a balti államok védelmében is, egyebek mellett a balti légteret is a Magyar Honvédség Gripenjei védik. Több stratégiai kihívás is megjelent, amelyek következményét nem lehetett látni, ilyen a Krím félsziget orosz annektálása vagy a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet megjelenése. Benkő Tibor a déli fenyegetettség kapcsán kiemelte az illegális migráció veszélyét.

A romló biztonsági környezetet figyelembe véve felértékelődik a kollektív védelem fontossága; a NATO-nak nagyobb súllyal kell megjelennie, ehhez a közös tehermegosztás kiemelten fontos – emelte ki a miniszter, hozzátéve: minden ország köteles olyan katonai képességet fenntartani, amely garantálja az ország biztonsági helyzetét és megfelel a NATO-elvárásoknak. Ennek tükrében Magyarország is eltökélt, hogy 2024-re a GDP két százalékát védelemre fordítsa. Ennek részeként készült el a honvédelmi és haderőfejlesztési program is, amely tíz évre határozza meg a feladatokat, magába foglalja a haditechnikai eszközök cseréjét, a személyi állomány kiképzését is felkészítését is.

Magyarország igyekszik olyan katonai képességet fenntartani, amely megfelel a NATO-elvárásoknak
Fotó: Mirkó István

Sztáray Péter András a bizottság előtt kifejtette: keletről hibrid elemekkel tarkított, de mégis inkább katonai kihívás van jelen, míg délről az aszimmetrikus hadviselésre jellemző kihívások jelentek meg. Az államtitkár európai terrortámadásokról szólva pedig arra emlékeztetett, hogy vagy sokadik generációs bevándorlók voltak az elkövetők, vagy a merényletek szervezői a nagy és ellenőrizetlen migrációs nyomást használták fel arra, hogy Európába jussanak.

A Külgazdasági és Külügyi Intézet által készített tanulmányról az intézet igazgatója számolt be részletesen. Ugrósdy Márton figyelmeztetett, hogy a közös európai haderő felállítása sok kérdést vet fel, hiszen az többek között a nemzeti szuverenitás egy részének feladását jelentené, de a legnagyobb akadályt az unió szerződések újratárgyalása jelenti. A szakértő is aláhúzta, hogy Európa biztonsági környezete nem kedvező, keletről és délről egyre több kihívás jelent meg.