Terézvároshoz csatlakozhat a zsidónegyed

Amennyiben a Belső-Erzsébetvárosban élők népszavazás útján megerősítik a kerületből való kiválási szándékukat, a VI. kerület nyitott a zsidónegyed befogadására – erről állapodott meg Soproni Tamás, Terézváros vezetője a VII. kerületi kezdeményezést felkaroló két rabbival.

Sikeres egyeztetésen van túl a Belső-Erzsébetvárosban élőket képviselő Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke és Frölich Róbert országos főrabbi, akik Soproni Tamással, a VI. kerület polgármesterével tárgyaltak a zsidónegyed kiválásáról a VII. kerületből. 

Ismert, a belső-erzsébetvárosi zsidónegyed lakói kiválnának a VII. kerületből, miután az ott élőknek elegük lett a Niedermüller Péter (DK) által vezetett kerültben tapasztalható állapotokból. 

A lakossági kezdeményezést Frölich Róbert és Szabó György karolta fel, miután a két Erzsébetvárosban élő rabbi megelégelte a koszt, a prostitúciót, az egyre romló közbiztonságot. 

A Belső-Erzsébetvárosban élők megelégelték, hogy a bulinegyedben éljenek (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Szabó György a tárgyalás után azt közölte,

 Soproni Tamás abszolút pozitívan állt hozzá Belső-Erzsébetváros kerületváltásához, Terézváros vezetője azt mondta a megbeszélésen, hogy a VII. kerületben élők számára tervezett sikeres népszavazás esetén természetesen a VI. kerület is meg fogja kérdezni a lakosságot a befogadásról. 

A Mazsök elnöke felidézte, októberben egy alternatív lakossági fórumot tartottak a zsidónegyedben élők részvételével, ahol felhatalmazást kaptak a tárgyalásra, november végén pedig 

egy újabb lakossági egyeztetésen pedig már a népszavazási kezdeményezés kérdéséről fognak dönteni.

 – Be fogjuk adni a kérdést, és ha a választási bizottság azt jóvá hagyja, meg is tartjuk a voksolást – hangsúlyozta, hozzátéve, azt már most kijelenthetjük, hogy részükről van egy szándék arra, hogy másik kerülethez csatlakozzanak, és

 ha mind a két kerület úgy akarja, akkor változás jöhet a zsidónegyedben élők életében.

A Niedermüller Péter vezette kerületben élők megelégelték a koszt, a prostitúciót, az egyre romló közbiztonságot (Fotó: Balogh Zoltán)

Szabó György nem tagadta, nagyon bonyolult folyamat egyik kerületből átkerülni egy másikba. – Aláírásgyűjtéssel kezdődik, amit egy népszavazás követ, majd az átadó és a befogadó kerület területi jóváhagyására lenne szükség, és ha mindez megtörténik, akkor a kormány dönt a kerülethatárok átírásáról. Ez akár egy-két évet igénybe vehet, ráadásul ha a kezdeményezés sehol nem bukik el, akkor is a következő önkormányzati választás után, azaz 2029 után léphet hatályba – tudatta korábban a Mazsök elnöke.

Hangsúlyozta, a zsidónegyed mindig is Erzsébetváros része volt, ami a Károly körút–Rákóczi út–Erzsébet körút–Király utca által határolt területet öleli fel. – Itt vannak a zsinagógáink, a rituális fürdő, az éttermek, minden, ahol a vallásos emberek az életüket folytatni tudják. Mi a vallásunk miatt helyhez vagyunk kötve, de nem is akarunk elmenni sehova – szögezte le. Szabó György kiemelte azt is, 

itt messzemenőkig nem csak a zsidókról van szó, az összes erzsébetvárosi polgárról szó van, vallástól, politikai nézettől függetlenül.