Ha a mostani EP-választás eredményei alapján kellene szétosztani a magyar parlamenti mandátumokat is, akkor a Fidesz–KDNP a 199 megszerezhető parlamenti mandátumból 161 darabot kapna (106 egyéni, 55 listás mandátum), ami 80,9 százalékos többséget jelentene. Ez a mostani kétharmados többség helyett négyötödös kormánypárti aránynak felelne meg – derül ki XXI. Század Intézet elemzéséből.
Eszerint az ellenzéki pártok közül – a hazai választáson a közös indulás esetén érvényes 10 százalékos bejutási küszöb miatt – az MSZP–Párbeszéd már be sem jutna az Országgyűlésbe, míg a legnagyobb parlamenti frakcióval – összesen 19 mandátum – a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció rendelkezne. Utóbbi mellett csupán két ellenzéki pártnak lenne még frakciója, a Momentum 11, míg a Jobbik 8 képviselőt küldhetne a parlamentbe.
Az elemzés rámutat: már a 2018-as országgyűlési választást követő tiltakozásokon egyértelművé vált, hogy az ellenzéki szimpatizánsok nem elégedettek pártjaikkal, egyfajta ellenzékváltó hangulat alakult ki. Ennek eredményeként a múlt vasárnapi EP-választáson az ellenzék korábbi meghatározó pártjai – MSZP, Jobbik, LMP – összeomlottak, helyüket a DK és a Momentum vette át. Ennek következményeként meg is indult a május előtt az önkormányzati választásra kötött alkuk felmondása, és várhatóan újabb belső konfliktusok fogják majd terhelni az ellenzéket, amelynek vezetője ismét Gyurcsány Ferenc lett.
