Végső búcsút vesznek a Hableány matrózától és kapitányától

Hamarosan végső búcsút vesznek a hajókatasztrófát szenvedett Hableány kapitányától és matrózától a Dunán. A katonai tiszteletadás mellett zajló hajós szertartás részleteit ma hozza nyilvánosságra az elhunytak munkáltatója. Szakértők szerint a tragédiához nagyban hozzájárulhatott a Viking Sigyn speciális orra, amely 8-10 méteres hosszúságú, víz alatti torlóhullámokat vetett maga előtt, és ezek fordították a szállodahajó elé a magyar sétahajót.

2019. 06. 28. 5:55
null
A kirándulóhajó utasai közül csak hét személyt sikerült élve kimenteni a Dunából Fotó: Kurucz Árpád
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hajós temetést rendeznek hamarosan a Hableány két magyar áldozatának, L. László kapitánynak és P. János matróznak. A Magyar Nemzet úgy tudja, a munkatársaik hamvait tartalmazó urnákat napokon belül a Panoráma Deck Kft. hajóiról fogják a Duna budapesti szakaszán a folyóba süllyeszteni. P. János a hajózás előtt a szolnoki mélységi felderítők századosaként szolgált, ezért a hajós szertartás alatt katonai tiszteletadásra is sor kerül. Információinkat Tóth Mihály, a Panoráma Deck Kft. szóvivője nem erősítette, de nem is cáfolta meg.

A szóvivő érdeklődésünkre elmondta: a cég állja a hajós temetés teljes költségét, a szertartás részleteiről pedig ma tájékoztatják a sajtón keresztül a közvéleményt.

A Hableány sétahajót május 29-én este előzte hegymenetben – az eddigi adatok szerint szabálytalanul – a Viking Sigyn norvég tulajdonú, svájci zászló alatt hajózó szállodahajó, majd a Margit híd középső pillérnyílásában utolérte és maga alá gyűrte. Huszonhat dél-koreai utas és két magyar hajós vesztette életét a katasztrófában. Hét távol-keleti utast élve sikerült kimenteni az áradó Dunából.

A kirándulóhajó utasai közül csak hét személyt sikerült élve kimenteni a Dunából
Fotó: Kurucz Árpád

A Viking Sigyn 64 éves ukrán kapitányát halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlanságból elkövetett vízi közlekedés veszélyeztetése vétségével gyanúsították meg még a katasztrófa éjszakáján. Amikor a férfit tanúként hallgatták ki, a jegyzőkönyv tanúsága szerint tagadta, hogy szabálytalanságot vagy bűncselekményt követett volna el, majd miután meggyanúsították, megtagadta a vallomástételt. Jurij C. június 13-án elhagyhatta a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetet, miután befizette a feltételként megszabott 15 millió forintos óvadékot. A gyanúsított bűnügyi felügyelet alá került, ami a bírósági tárgyalás előkészítése során hozandó határozatig, legfeljebb azonban négy hónapig tart. Az, hogy azóta is próbálták kihallgatni, egy BRFK-közleményből derült ki, amely szerint a férfi a folytatólagos gyanúsítotti kihallgatásai során sem tett vallomást.

A fővárosi rendőrség 60 fős különleges csoportja közben tovább folytatja a minden körülmény feltárását célzó, szakértők sorával segített nyomozását. Nemcsak a Jurij C. elleni eddigi egyetlen gyanúsítást kell bizonyítékokkal alátámasztani, hanem vizsgálniuk kell más bűncselekmények lehetőségét is. Ilyen például a cserbenhagyás, illetve az elsősegélynyújtás elmulasztása. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy pontosan tisztázzák és szakértők által alátámasszák az autósztrádákról ismerős „utoléréses gázolás” teljes folyamatát.

Az eddigi adatok szerint a Sigyn személyzete, kapitánya semmilyen formában sem vette fel a kapcsolatot a megelőzni szándékozott Hableány személyzetével, pedig ezt a hajózási szabályzat kötelezően írja elő. Az eddigi adatok alapján az is látható, hogy mi is történt azon az estén a Dunán.

A Magyar Nemzet több független hajózási szakemberrel egyeztetve rekonstruálta a tragédia pillanatait. A Viking Sigyn a szabálytalan előzés közben éppen akkor érte utol a Hableányt, amikor a kirándulóhajó a Margit híd pesti szakaszának középső pillérnyílásán át akart hajózni. A Viking típusú hajók felépítése miatt az orrkúp 8-10 méter hosszú, víz alatti torlóhullámot tolt maga előtt a Hableány irányába. A torlóhullám – mivel a két hajó nyomvonala túl közel esett egymáshoz – az utolérés pillanatában a Hableány farát jobbra, a part felé lökte. Mivel a két hajó közötti – a meghosszabbított menetvonaluk között merőlegesen mérhető – oldaltávolság jelentősen kisebb, rövidebb volt a Hableány hosszánál, a kirándulóhajó balra vágódó orra és tatja a Viking Sigyn elé került. A keresztbevágódást gyorsította a hegymeneti sebesség és a vele szemben ható áradó Duna folyássebessége. A Sigyn az orrkiképzése miatt lefelé nyomva letarolta a Hableányt. A szállodahajó ekkor már nem tudott kitérni balra, és 200 méterre a híd előtt sem volt képes jelentősen lassítani, mert ha kitér a folyó sodorirányából, úgy a hídpillérnek ütközik, ha pedig lassít, olyan sodródásba kerül, hogy emiatt keresztbe fordul.

A szakértők sem értik, hogyan fordulhatott elő, hogy amikor egy ekkora hajó előzött, nem adott ki figyelmeztetést a többi hajónak. Véleményük szerint a nyomozóknak azt is elemezniük kell, hogy nem volt-e úgynevezett kényszerítő menetidő-elvárás a hajóval szemben. Például sietnie kellett, nehogy beragadjon a főváros belső szakaszán, mert az áradás miatt már nem fért volna át a hidak alatt. Amit szakértőink is egyértelműen leszögeznek: a Viking Sigyn másodikként érkezett a híd alá, amit nem tehetett volna meg, s nem haladhatott volna be a pillérnyílásba úgy, hogy a Hableány már ott tartózkodott.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.