– Az Európai Bizottság (EB) eljárása azért is aggasztó, mert a Stop, Soros! törvénycsomag miatt indított kötelezettségszegési eljárásban a bevándorlás korlátozása érdekében hozott alaptörvény-módosítást is kifogásolta. Soha nem látott negatív precedens születne, ha bármelyik uniós szerv alkotmányos szabályokat vizsgálhatna, támadhatna meg az Európai Unió Bíróságán (EUB) – jelentette ki lapunknak Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.
Hozzátette: az előzmény nélküli lépés az Európai Egyesült Államok megerősítése felé nyitná meg az utat. Mint tegnap beszámoltunk róla, az EB keresetben fordult az EUB-hoz, azt állítva, hogy a magyar hatóságok nem adtak kielégítő magyarázatot az illegális migráció megfékezése érdekében megszavazott törvénycsomag intézkedéseit firtató kérdéseire. Ám a bizottság nemcsak a Stop, Soros! büntetőjogi és menekültügyi módosításait, hanem az azok alapját képező alaptörvény-módosítást is megtámadta a bíróságon.
Fotó: Kurucz Árpád
Minderről ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzetnek elmondta: több szempontból is sértené Magyarország szuverenitását, ha a szóban forgó alkotmánymódosítás alapján szankcionálnák hazánkat. Szavai szerint az Európai Unióról szóló szerződés negyedik cikke szerint az Alkotmánybíróságnak (AB) a nemzeti szuverenitás és identitás alkotmányban is rögzített védelméből kell kiindulnia, tehát az AB vizsgálhatja, hogy egy adott uniós intézmény átlépte-e a hatáskörét vagy sem. – A 7. alaptörvény-módosítás pedig azt rögzíti, hogy az állam minden szervének kötelessége védelmezni a nemzet alkotmányos önazonosságát és a keresztény kultúráját. A módosításban az is benne van, hogy idegen népesség nem telepíthető be Magyarország területére, de a bevándorlás szabályozása és kezelése ettől függetlenül is tagállami hatáskörbe tartozik – fejtette ki a szakértő.
Az alkotmányjogász hangsúlyozta: Magyarország az uniós csatlakozási szerződéssel nem a szuverenitását, hanem csak a szuverenitásból adódó egyes hatásköreinek a gyakorlását engedte át. – Azonban előfordulhat, hogy egy hatáskör átengedésének idején valamely lényeges körülmény nem volt ismert, vagy utóbb jelentősen megváltozott, ilyenkor különösen fontos a szuverenitás kérdésének vizsgálata. Például a kötelező migránselosztási kvótahatározat kihirdetése után – amit Brüsszel rá akart kényszeríteni Magyarországra is – számos uniós tagállamban jelentősen átalakult a migráció jellege és szerkezete, s Európa, valamint a tagállamok biztonsági helyzete is alapvetően változott a migrációs krízis eszkalálódása következtében – emlékeztetett ifj. Lomnici Zoltán. Hozzátette: arra számít, hogy az EUB tiszteletben fogja tartani a nemzeti szuverenitásunkat, mivel meggyőződése szerint nem áll ellentétben az alapszerződés 4. cikkével a Stop, Soros! intézkedéseit lehetővé tevő törvénymódosítás.
