Egykor titok, ma már adottság

Száztizennyolc ország részvételével, jelentős nemzetközi érdeklődés közepette tegnap megkezdődött Budapesten a vívó-világbajnokság. Magyarország idén öt kiemelt nemzetközi sportversenyt rendez, amelyek kiegészítik, sőt erősítik Budapest 2019-re elnyert Európa sportfővárosa címét. S ez szinte csupán ugródeszka a közeljövő még nagyobb eseményeihez: jövőre tőlünk indul a Giro d’Italia kerékpáros-körverseny, s a Puskás Ferenc Stadion a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság egyik helyszíne. A folyamatosan erősödő sporthatalmi státust idővel a budapesti olimpia koronázhatja meg.

A 2017-es vizes vb látványos megnyitója. A magyar főváros már világszerte elismert helyszín Fotó: Kurucz Árpád

A nyolcvanas évek elején Bernie Ecclestone a fejébe vette, hogy a vasfüggöny mögé is elviszi a Formula–1-et. Több tapogatózó jellegű tárgyalás és egy balsikerű moszkvai látogatás után bizonyos Rohonyi Tamás Brazíliában élő magyar üzletember tanácsára, invitálására 1983 szeptemberében Budapestre utazott.

A fogadóbizottság a reptérről jó érzékkel egyből a Várba kísérte az üzletembert, ahonnan megpillantva a budapesti panorámát, a száguldó cirkusz ura a fáma szerint így sóhajtott fel: „Ez Európa legjobban őrzött titka.” Ez volt a legfontosabb előzménye az 1986-as, első Magyar Nagydíjnak. Minden bizonnyal mindmáig a legjelentősebb magyarországi sporteseménynek; mert bár a mogyoródi futam azóta is biztos pont a Formula–1-es naptárban, a világ, az egész világ 1986-ban csodálkozott rá Budapest szépségére. Azzal a hatással valószínűleg még a két évvel ezelőtti vizes világbajnokság sem vetekedhet.

Budapest remek sportversenyek egész sorának adott otthont (lásd keretes írásunkat) az évtizedek során, ám a Magyar Nagydíj és a 2017-es vizes vb mellett széles érdeklődést igazából négy esemény, az 1966-os és az 1998-as atlétikai, az 1955-ös – szintén a Népstadionban rendezett! – férfikosárlabda Európa-bajnokság, valamint az 1983-as torna-világbajnokság váltott ki. Jellemző, hogy olyan sportágakban is, amelyekben nagyhatalomnak számítunk, rendezőként Magyarország jóindulattal is csupán évtizedenként került sorra. A legkirívóbb példa talán a kajak-kenu: egészen 1998-ig kellett várni arra, hogy végre házigazdák lehessünk – s nem az ellenséges közeg, hanem az infrastruktúra hiánya miatt.

Mai felfogásunkkal, világképünkkel nem is értjük, miért nem ébredtünk előbb. A 2010-ben felálló kormány tökéletesen ráérzett a rohamosan bővülő budapesti turizmusban és a magyar sport hagyományaiban rejlő közös lehetőségekre, szinergiára. A sportot nemzetstratégiai ágazattá nyilvánította, s több évtizedes mulasztást pótolva látványos infrastruktúra-fejlesztést valósított meg, s a lakosság köré­ben is népszerűsíti a sportos életmódot. E fejlődés egyik állomásaként Budapest 2019-ben hivatalosan is elnyerte az ­Európa sportfővárosa címet, s nem csupán azért, mert három sportágban – asztalitenisz, vívás, öttusa – világ-, egy továbbiban – röplabda – pedig ­Európa-bajnokságot rendez ebben az esztendőben, s ötödik hazai eseményként a kajak-kenu vb-nek augusztusban Szeged lesz a házigazdája.

Az események tárháza s a velük járó megannyi feladat megkövetelte a központi koordinációt is, ezért alakult meg tavaly a sportrendezvények szervezésére szakosodott Nemzeti Sportügynökség (NSÜ), amelynek jelentőségéről Szabó Tünde sportért felelős államtitkár a következőket mondta a szervezet múlt heti bemutatkozó sajtótájékoztatóján. – Magyarország felismerte a sport jelentőségét, és azzal, hogy kiemelt stratégiai ágazattá nyilvánította, elértük azt, hogy lépéselőnyben vagyunk a nemzetközi vetélytársainkkal szemben.

Összesen több mint 130 nemzetközi sporteseményt támogatunk már ebben az évben, és ez rengeteg feladatot jelent. Szerettük volna még jobban segíteni a sportági szakszövetségeket a teendőik ellátásában, és levenni róluk a terhet. Ennek szellemében hoztuk létre 2018-ban a Nemzeti Sportügynökséget kiváló szakemberek segítségével. A kiemelt események közül az idei asztalitenisz-vb-t, az úszó Bajnokok Ligáját, valamint a női vízilabda-világliga szuperdöntőjét már az NSÜ szervezte, s a szeptemberi öttusa-világbajnokság rendezéséért is az ügynökség felel – jegyezte meg Szabó Tünde.

S nincs megállás. Csak hogy a kiemelt eseményeket említsük, jövőre Magyarországról rajtol a Giro d’Italia, elkészül az új Puskás Ferenc Stadion, s négy mérkőzés erejéig Budapest lesz a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság egyik házigazdája, 2022-ben kézilabda Európa-bajnokságot rendezünk, amelynek már az új, húszezres aréna lesz a helyszíne, 2023-ban pedig újra a földkerekség legjobb atlétáit látjuk vendégül, immár világbajnokságon.

A Budapestben rejlő lehetőség már nem titok, hanem egyre szélesebb körben ismert adottság.

A 2017-es vizes vb látványos megnyitója. A magyar főváros már világszerte elismert helyszín
Fotó: Kurucz Árpád

Feltehetjük a költői kérdést: az a város, amely néhány év leforgása alatt labdarúgó, kosárlabda és kézilabda Európa-, valamint vizes és atlétikai világbajnokságot képes rendezni, kacérkodhat-e az olimpiával? A 2024-es pályázatunk 2017-ben sajnálatos módon politikai csatározás áldozatává vált, s csupán két év elteltével e tekintetben máris hatalmas a változás: ma már senki sem mondhatja, Budapest néhány éven belül ne lenne kész arra, hogy méltó házigazdája legyen egy olimpiának. Ami egyúttal azt is jelenti, a jelenleginél is bátrabb, ambiciózusabb célt tűzhet ki: nem csupán Európa, hanem idővel az egész világ sportfővárosa lehet.

Emlékezetes versenyek Ebbe a körbe tartozik az 1969-es öttusa-vb Balczó András nagy futásával, az 1982-es asztalitenisz Eb, ahol Jan-Ove Waldner, a sportág későbbi egyeduralkodója berobbant a világelitbe, az 1983-as és 1998-as (igaz, csak C csoportos) jégkorong-világbajnokság, az 1986-as birkózó-vb, ahol Sinkovits Imre is a B középben szurkolt, s idevehetjük az új évezred úszó Eb-jét, különösen az elsőt, 2006-ból.

Olyan verseny azonban, amely az egész világ, de legalább egész Európa figyelmét Budapestre irányította, a 2017-es vizes vb előtt talán csak a fentebbiekben már említett négy akadt: a két atlétikai Eb (1966, 1988), a torna-vb (1983) és a férfikosárlabda Eb (1955).

Ehhez képest kiáltó az a bőség, amely az elmúlt és a következő néhány esztendőt jellemzi, s nem csak mennyiségben, hanem minőségben. Olykor már-már zavaró a felhozatal, birkózásban például néhány év leforgása alatt három vb-t is (2013, 2016, 2018) rendeztünk, de az úszók is gyakran jönnek hozzánk: 2006, 2010, 2012 (Debrecen) után jövőre ismét Budapest a házigazda, a 2017-es vb-ről sem megfeledkezve.

A teljesség igénye nélkül, íme, a jelentős budapesti események a II. világháború után időkből.

Asztalitenisz Eb: 1958, 1982, 2016; vb: 2019

Birkózó-vb: 1958, 1985, 1986, 2005, 2013, 2016, 2018

Kajak-kenu vb: 1998, 2006, 2011, 2019

Kézilabda-vb: 1995 (Ausztriával közösen); Eb, női: 2004, 2014 (Horvátországgal közösen)

Kosárlabda Eb, női: 1983, 1997, 2015

Ökölvívó-vb: 1997

Öttusa-vb: 1954, 1969, 1979, 1989, 1999, 2008, 2019

Torna-vb: 1983, 2002

Úszó Eb: 1958, 2006, 2010, 2012

Vívó-vb: 1959, 1975, 1991, 2000, 2013, 2019

Európa Sportfővárosa

A sport támogatása iránti elkötelezettségen és az újító jellegű helyi önkormányzati sportpolitikán túl öt alapcélt – a testmozgás élvezete, a teljesítményre törekvés, a közösségi érzés, a tisztességes játék szabályainak elsajátítása, illetve az egészség javítása – kell a zászlajára tűznie annak az európai városnak, amely ki akarja érdemelni az Európa sportfővárosa címet. Budapest valamennyinek maradéktalanul megfelel. Tehát nem elsősorban a professzionális sportesemények rendezése, a helyi professzionális sportklubok támogatása az alapfeltétel, bár természetesen ezek is gazdagítják a teljes spektrumot. Csak néhány lehetőség a közelmúltból, illetve a közeljövőre: július 3-án a „Csobbanj, Budapest!” program részeként a budapestiek olyan hírességekkel közösen ismerkedhettek a vízi élettel, beleértve a búvárkodást is, mint Gyurta Dániel és Kiss Gergely; tegnap nyílt meg és egészen augusztus 20-ig várja a közönséget az óriáshomokozó Újpesten, a Szent István téren; augusztusban a Citadellán, lélegzetelállító környezetben lehet jógázni; s a programsorozat része pél­dául Burger Barna már lapunkban is bemutatott sporttémájú fotókiállítása.