– A magyar kormány üdvözli azt a megállapodást, ami az európai állam- és kormányfők találkozóján létrejött, és amit az Európai Parlament (EP) is elfogadott Ursula van der Leyen személye kapcsán. Megelőlegezett bizalma van a magyar kormánynak az Európai Bizottság (EB) új elnöke felé, akit a visegrádi négyek, közte a 13 magyar kormánypárti szavazat nélkül nem választottak volna meg – jelentette ki Gulyás Gergely a Kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az uniós tisztségviselők megválasztásánál is látszik, hogy az EP fragmentáltabb mint korábban, ezért nagy teljesítmény, hogy a német jelöltnek sikerült a többséget megszereznie.
– A Spitzenkandidat-rendszer életképtelenné vált, a döntés az állam- és kormányfőkből álló tanács kezébe került – tette hozzá. A tárcavezető fontosnak tartotta kiemelni, hogy a kormánypárti képviselők megvonták a néppárti Manfred Webertől a támogatást és a szocialista Frans Timmermanst pedig eleve nem támogatták, hiszen nem szavazhattak olyan jelöltekre, akik politikailag megtámadta hazánkat.
– Európa nincs jó állapotban, az új EB elnöknek komoly feladatai vannak, nagy nehézségek között kell dolgoznia. Jean-Claude Juncker távozó EB elnök legnagyobb előnye, hogy elég hibát követett el, amiből lehet tanulni – mondta Gulyás Gergely. A miniszter szerint a hagyaték része a migrációs helyzet kezelése, azt, hogy a hatékony határvédelem támogatói közé csak a migrációs nyomás kialakulása után állt be a leköszönt bizottsági elnök, továbbá, hogy máig nem térítették meg a határvédelem magyar költségeit, de ide sorolható, hogy a brexit, a brit kilépés feltételei még mindig bizonytalanok.
A Magyar Nemzet kérdésére azt is elmondta, hogy az új összetételű EB-vel fel kívánják újítani a tárgyalásokat a korábban megígért határvédelmi költségek megtérítése kapcsán. – El szeretné érni a magyar kormány, hogy a határvédelemre – és nem határmenedzsmentre – több pénz jusson az unió következő 2021-2027 közötti hétéves költségvetési ciklusában – szögezte le.
A Kormányinfón szó volt a jövő évi költségvetésről is. Az Országgyűlés által elfogadott büdzsében a családokra 224 milliárd, az egészségügyre 184 milliárd, a nyugdíjakra 136 milliárd, az oktatásra 60 milliárd és a biztonságra 174 milliárd forinttal költ többet jövőre az ország.
– Ez a családok és biztonság költségvetése. A büdzsé szigorú, 1 százalékos hiányt – ilyen 1989 óta nem volt még – , 4 százalékos gazdasági növekedést célzott meg. Teljesülhet hosszú távon a a cél is, hogy 2 százalékkal legyen magasabb a gazdasági bővülés az uniós átlagnál – mondta a miniszter. Hozzátette: a költségvetéshez benyújtott ellenzéki módosító javaslatok komolytalanok voltak, adónöveléseket, fedezet nélküli kiadásokat jelentettek volna.
A környezetvédelem kapcsán Gulyás Gergely közölte: a 2030-as klíma célkiűzések teljesítése esetében Magyarország az egyik legjobban teljesítő ország az EU-ban.
