Az elmúlt napokban Brüsszel kemény alkudozások helyszíne volt, ahol a következő öt év irányvonaláról, valamint arról született döntés, hogy kik kerüljenek a csúcspozíciókba, és reprezentálják az öreg kontinenst Európa- és a világszerte. A számos jelölt és elképzelés közül végül Orbán Viktor miniszterelnök és a V4-ek által is támogatott aspiránsok kerültek ki győztesen.
Zavarban az ellenzék
A csúcsvezetők kiválasztásáról szóló tudósításaiban a balliberális sajtó gyakran kivetítette a valóságra a vágyait, és azt sulykolta, hogy „Magyarország és Orbán Viktor elszigetelődött”, valamint hogy „Orbánnak nincs befolyása a néppárti politikára”. Ehhez képest nagy lehetett a meglepetés kedden, amikor kiderült, hogy a V4 jelöltje, Ursula von der Leyen lehet az Európai Bizottság (EB) vezetője, de például az Európai Tanács élére is Charles Michel kerülhet. Róla már korábban jelezték a visegrádi országok, hogy akár a bizottsági elnöki poszton is szívesen látnák.
Amikor Martin Schulz és Manfred Weber is kimondta, hogy a jelenlegi helyzet Orbán Viktor győzelmét jelenti, a vágyvezérelt ellenzéki sajtó még akkor is tagadni próbált, a HVG jövőbe látó publicistái egyenesen azt írták: „Orbán a gyors győzelemért beáldozta öt év stratégiai védvonalát.” A valóságban viszont megint az történt, amit a magyar miniszterelnök előre közölt.
A tiszteletre építve
Az elmúlt években a magyar kormány európai és külpolitikáját a kölcsönös tisztelet elve határozta meg, amelyet megkövetelt magának, és amelyet megadott szövetségeseinek is.
– Elvárjuk a magyaroknak járó tiszteletet, és felhívjuk a brüsszeli bürokraták figyelmét, hogy amíg ők hazánkkal vannak elfoglalva, addig Magyarország védi az illegális bevándorlással szemben az Európai Unió határát – nyilatkozta a bevándorlási válság idején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Fotó: Reuters
Orbán Viktor miniszterelnök is több alkalommal beszélt arról, hogy Magyarországot, a magyarokat, de az unió többi nemzetét sem lehet semmibe venni, Brüsszelnek meg kell hallgatni az embereket.