Szánthó Miklós: Átfogó támadást indítottak uniós szervek a magyar szuverenitás ellen

Az Európai Bizottság szintet lépett a szuverenitás-sértések sorozatában azzal, hogy bejelentette: Stop, Soros! törvénycsomag részét képező büntetőjogi és menekültügyi módosítások mellett az azok alapját képező Alaptörvény-módosítást is megtámadják az Európai Unió Bíróságán – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzetnek Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Szavai szerint a bizottság lépése nyilvánvalóan jogi nonszensz, hiszen egy állam szuverenitásának alapköve, hogy alkotmányos szabályait szabadon állapítja meg.

– Az ilyen típusú, önkényes jogértelmezésen alapuló lopakodó jogalkotás azonban a mai napig is folyamatos: bár az alapszerződések az igazságszolgáltatás szabályozását egyértelműen tagállami hatáskörbe utalják, a bírákra vonatkozó szabályok módosítása miatt az EB kezdeményezésére az EUB 2012-ben előbb Magyarországot, majd pár hete Lengyelországot marasztalta el – a „hatékony jogorvoslathoz való jogra” vonatkozó, közelebbről meg nem határozott általános uniós jogelvre való hivatkozással – fogalmazott a szakjogász.

Azonban – hangsúlyozta – még ez is pusztán a „jéghegy csúcsának” minősül az EB nemrégiben publikált, az „unión belüli jogállamiság megerősítésére” vonatkozó intézkedési tervének fényében. – Ebben a testület már általános érvénnyel szándékozik előirányozni, hogy az EU „pénzügyi érdekeinek” vélelmezett sérelme vagy az „igazságszolgáltatás függetlenségének csorbulása” – mint amilyen például a bírák nyugdíjkorhatárának az általánoshoz igazítása – alapot teremt a „jogállamisági beavatkozásra” olyan területeken is, ahol az EU-nak nincs kompetenciája.

A bizottság ráadásul a szerződésekben teljesen más értelemmel rögzített „lojális együttműködés elvére” alapozva akarja megteremteni a közvetlen lehetőséget a szuverenitásba történő beavatkozásra és már-már szovjet frazeológiát idézve rögzítik, hogy „valamennyi uniós intézmény felelőssége, hogy arányos segítséget nyújtson a tagállamoknak a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosításához” – magyarán a jogi intervencióhoz – mutatott rá az igazgató.

Szavai szerint mindezért az EB egy folyamatos és automatikus „jogállamisági felülvizsgálati ciklust és jelentési eljárást” indítványoz, továbbra is kiáll korábbi, pénzügyi szankciót előirányzó javaslata mellett, azonban ezek megvalósulásáig is „stratégiai megközelítést” fog alkalmazni a „jogállamisági problémák” esetében és az ilyen ügyek kapcsán is kötelezettségszegési eljárásokat indítanak. – Ez persze szerződésellenes, de ebbe illeszkedik a most Magyarország ellen indított támadás is – tette hozzá.

– Mindez természetesen egy kifutóban lévő Bizottság akciózása – a testület leendő-új vezetője, Ursula von der Leyen számára ez azonban nem feltétlenül egy átveendő-folytatandó munkakör, hanem sokkal inkább egy óriási lehetőség.

Lehetőség arra, hogy szakítson a Juncker-vezette testület politikai felfogásával – melynek alapeleme a tagállami szuverenitás megsértése – és visszatérjen a Bizottság eredeti szerepköréhez: tehát hogy az egyes felek között „jószándékú közvetítő” és a „szerződések őre” legyen, de semmi több – húzta alá Szánthó Miklós.