A vezetékes internetes telefonálásra volt a legtöbb panasz tavaly

Számos olyan tényező lehet, amelyek az internethálózat minőségétől és leterheltségétől függetlenül befolyásolhatják a minőséget, például a wifi leterheltsége és a használt készülékek tudása.

A netes problémát észlelők leginkább az otthoni vezetékes internetes telefonálásra, a videotelefonálásra és az online filmnézésre panaszkodtak tavaly – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) reprezentatív felméréséből.

Az NMHH több éve tartó kutatási sorozata a háztartásokban rendre magas, 80-85 százalékos elégedettségi szintet mér az otthoni vezetékes internet sebességével kapcsolatban. A legfrissebb, 2018. őszi elemzés 85 százalékot mutatott ki – közölte a hatóság az MTI-vel.

A problémát észlelők 58 százaléka panaszkodott az otthoni vezetékes internetes telefonálásra, 56 százaléka a videotelefonálásra és 52 százaléka az online filmnézésre. A zenehallgatás és a klipnézés kevesebb gondot okozott az otthoni vezetékes interneten, de itt is viszonylag sokan, 38 százalék számolt be akadozó, torz, rossz minőségű hangról.

Gyakori, visszatérő problémákról csak a felhasználók kevesebb mint 10 százaléka nyilatkozott. Az összes minőségi kifogást együttesen nézve az otthon vezetékes internetet használók fele tapasztalt ilyen jellegű kellemetlenséget a felmérést megelőző egy évben.

Az NMHH tájékoztatása szerint az internetsebességgel kapcsolatos fogyasztói élményt vagy esetleges konkrétan jelzett elégedetlenséget leginkább az internetező életkora és minden ehhez kapcsolódó jellemző, például a gazdasági aktivitása befolyásolja; a használt internetes technológia vagy a fogyasztók lakhelye erre egyáltalán nem volt hatással. A problémákat legnagyobb arányban, 67 százalékban a 30 éven aluliak jelezték.

A hatóság felhívta a figyelmet arra is, hogy számos olyan tényező lehet, amelyek az internethálózat minőségétől és leterheltségétől függetlenül befolyásolhatják a minőséget, például a wifi leterheltsége és a használt készülékek tudása.

Az otthoni vezetékes internetet használók közül csak minden nyolcadik ember mondta, hogy nem szokott wifizni. Ahol wifiznek, ott 43 százalékban három vagy több készülék is csatlakozik ugyanahhoz a jelhez. Összességében az otthoni vezetékes internetet használók túlnyomó része, 71 százaléka már legalább olyan gyakran wifizik otthon, mint ahányszor a kábellel összedugott számítógépet használja, sőt 45 százalékuk már leginkább a wifit használja.

Hasonlóan rontja a szolgáltatás minőségét, amikor a fogyasztó nem eléggé jó minőségű, nem elég nagy kapacitású készülékkel próbál nagyobb adatforgalmat generálni. Nemcsak a képernyőméret lehet az oka annak, ha valaki egy idősebb okostelefonon rosszabbnak látja egy online nézett film minőségét, mintha ugyanazzal az internetkapcsolattal egy modern okostévén látná. A vezetékes internetes előfizetésükön otthon filmet nézők közül már tízből hárman telefonon (is) néznek az interneten keresztül filmeket, nem csak számítógépen.

Az NMHH 2015. augusztus 19-én indította el a szélessávú szolgáltatásokat valós időben és a szolgáltatóktól független mérésekkel összehasonlító Szélessáv.net oldalt, a beérkező adatok alapján pedig jól felrajzolható az ország szélessáv-ellátottsága – jelezte a hatóság.

Négy év alatt az ingyenesen igényelhető felhasználói mérőeszközön 9,2 millió mérést, a weboldalon keresztül a regisztrált vagy anonim fogyasztók 750 ezer szoftveres, míg az NMHH mérőautói körülbelül négymillió mérést végeztek.

A rendszer folyamatosan fejlődik: tavaly óta a szoftveres mérőrendszer a le- és feltöltési sebességen és késleltetésen túl a késleltetés ingadozását (jitter) és a csomagvesztést (packet loss) is méri, az idén bevezetett új otthoni mérődobozok pedig már a gigabites sebességmérő tartományban is ellenőrzik az értékeket.

Összevetve a szolgáltatók, a technológiák és a csomagok számát a mérőhelyek számával és eloszlásával, a mérési eredmények nem tekinthetők reprezentatívnak, de óvatos általános megállapításokat le lehet vonni belőlük – fogalmaz közleményében az NMHH.

Ez alapján minden letöltési sebességtartományban markáns javulás figyelhető meg 2017-hez és 2018-hoz képest. A 0-100 Mbit/s tartományokban a kínált letöltési sebesség 70 százalékát a mérési pontokon elvégzett mérések nagy részében el lehetett érni, de még 80 százaléknál is magas a megfelelési arány.

A szolgáltatók 100 Mbit/s felett már kevésbé tudják valóban biztosítani a kínált letöltési sebességeket. Ugyanakkor az ilyen hozzáférések száma és aránya mind a mintában, mind országosan jelentősen alacsonyabb, és ilyen magas érték vizsgálatakor a felhasználó számára sem feltétlenül érzékelhető, ha ennél alacsonyabb a sebesség.

A Szélessáv.net oldal más hasonló sebességmérő oldalakkal szemben a szolgáltatások főbb jellemzőit egy internetszolgáltatóktól független helyen lévő szerverrel méri. A rendszer komplex, abban is többet nyújt a fogyasztóknak, hogy a le- és feltöltési sebesség, valamint késleltetés mérésén túl lehetővé teszi a csomagvesztés ad hoc jellegű, böngészőből indított és rendszeres mérődobozos mérését, továbbá rendszeresen mér mobilinternet-sebességet is. Az NMHH szélessávmérő-rendszere így növeli az átláthatóságot és a piaci versenyt – hangsúlyozta a hatóság.

Ezért is fontos, hogy országosan minél több internethasználónál legyen mérőeszköz, illetve hogy a portálon rendszeresen végezzenek egyéni méréseket a hatóság által felvett adatok mellett – hívta fel a figyelmet az NMHH. A hatóság hozzátette, hogy a gyakran frissülő eredményekkel a fogyasztók egyre több információhoz jutnak az általuk igénybe vett és a versenytárs szolgáltatásainak minőségéről, és ezek ismeretében felkészültebben tudnak választani a szolgáltatók, illetve azok alternatív szolgáltatásai közül is.