Az energia- és klímaterv szerint 2030-ra negyven százalékkal kell csökkennie a nemzeti szén-dioxid-kibocsátásnak az 1990-es adatokhoz képest, valamint felvetik benne a szénalapú áramtermelés kivezetését. Utóbbit reálisan már 2026-ra meg lehetne és kellene valósítani – tette hozzá a szövetség csoportvezetője. Javaslatuk szerint a szenet, lignitet a háztartások energiafelhasználásából is ki kellene vezetni, vagyis a tiszta lakossági fűtési módokra való átállás elősegítésével párhuzamosan megszüntetni a szénalapú fűtést. – Erőteljes intézkedésekre van szükség, hogy csökkentsük a teljes energiafelhasználást és tiszta, megújuló energiaforrásokra álljunk át – hangsúlyozta Botár Alexa. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számításai szerint a klímaváltozás évente nyolcvanmilliárd forint gazdasági veszteséget jelent hazánknak, többek között gazdasági, egészségügyi és környezeti károk miatt.
Összefogással küzdhetünk a klímaváltozás ellen
A klímaváltozás már most évente nyolcvanmilliárd forint veszteséget okoz hazánknak a gazdasági, egészségügyi és környezeti károk miatt. Ahhoz, hogy ez mérséklődjön és a környezetünket is kevésbé terheljük, átfogó és tartós lakossági energiahatékonysági programokra lenne szükség. Ideális esetben az Európai Unió 2050-re elérheti a karbonsemlegességet, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátása a mostani nyolc-tíz százalékára csökkenhet.

Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!