Összefogással küzdhetünk a klímaváltozás ellen

A klímaváltozás már most évente nyolcvanmilliárd forint veszteséget okoz hazánknak a gazdasági, egészségügyi és környezeti károk miatt. Ahhoz, hogy ez mérséklődjön és a környezetünket is kevésbé terheljük, átfogó és tartós lakossági energiahatékonysági programokra lenne szükség. Ideális esetben az Európai Unió 2050-re elérheti a karbonsemlegességet, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátása a mostani nyolc-tíz százalékára csökkenhet.

A jövőben meg kell szüntetni a szénalapú fűtést Fotó: Teknős Miklós

A magyar háztartások energiafelhasználása csökkent 2014-ig, ez előrelépés hazánk klímavédelmében, az utóbbi években azonban növekedni kezdett a Magyar Energetikai és Közmű Hivatal elemzése alapján – jelentette ki lapunknak Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) éghajlat- és energiacsoport vezetője. A csökkenés egyrészt a kormány által bevezetett energiahatékonysági programoknak, másrészt a lakosságnak köszönhető, akik belevágtak az energetikai lakásfelújításba, illetve visszafogták az energiafelhasználásukat, akár gazdasági érdekből, akár a környezet megóvásáért.

A magyar gazdaság megerősödésével párhuzamosan azonban összességé­ben, országos szinten nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása, illetve az energiafelhasználás. A szén-dioxid-kibocsátás a közlekedés-szállítás, a mezőgazdaság és az ipar területén fokozódott elsősorban. A szakértő szerint – átfogó és tartós lakossági energiahatékonysági programok mellett – ezekre a szektorokra kell nagyobb figyelmet fordítani, hogy az eddigi tendenciák megforduljanak, és a gazdaság fejlődése közben le lehessen törni a kibocsátás növekedését. A nemzeti energia- és klímatervet (NEKT), amely 2021 és 2030 között határozza meg hazánk energia- és klímapolitikáját, ennek intézkedé­seit idén év végéig kell benyújtania Magyarországnak, ám Botár Alexa szerint több ponton kellene módosítani rajta, és nagyobb ambíciókat megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy az egyes szektorokban miként kellene csökkenteni a kibocsátást.

A jövőben meg kell szüntetni a szénalapú fűtést
Fotó: Teknős Miklós

A tagállamoknak a NEKT mellett egy 2050-ig tartó hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiával kell előrukkolniuk 2020. január 1-jéig. Az unió 2050-re karbonsemlegessé válhat, ha a tagállamok bekapcsolódnak a közös akció­ba. A karbonsemlegesség nem azt jelenti, hogy a szén-dioxid és más üvegházhatású gáz kibocsátása teljesen megszűnik, hanem hogy csak annyit bocsátunk ki belőle, amennyit a növényzet (például az erdők) alapvetően el is tudnak nyelni – ez a mostani mennyiség nagyjából nyolc-tíz százaléka. Mindez összefogással megvalósítható: csak a magyar lakóépületek hőszigetelése, energetikai felújítása a lakossági energiafelhasználást negyven százalékkal csökkentené – tette hozzá a szakértő.

Az energia- és klímaterv szerint 2030-ra negyven százalékkal kell csökkennie a nemzeti szén-dioxid-kibocsátásnak az 1990-es adatokhoz képest, valamint felvetik benne a szénalapú áramtermelés kivezetését. Utóbbit reálisan már 2026-ra meg lehetne és kellene valósítani – tette hozzá a szövetség csoportvezetője. Javaslatuk szerint a szenet, lignitet a háztartások energiafelhasználásából is ki kellene vezetni, vagyis a tiszta lakossági fűtési módokra való átállás elősegítésével párhuzamosan megszüntetni a szénalapú fűtést. – Erőteljes intézkedésekre van szükség, hogy csökkentsük a teljes energiafelhasználást és tiszta, megújuló energiaforrásokra álljunk át – hangsúlyozta Botár Alexa. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számításai szerint a klímaváltozás évente nyolcvanmilliárd forint gazdasági veszteséget jelent hazánknak, többek között gazdasági, egészségügyi és környezeti károk miatt.