Parancsra állították le a Fenyő-ügyet

Fenyő Jánost 1998. február 11-én gyilkolták meg. Gyárfás Tamást a múlt héten vádolta meg a Fővárosi Főügyészség, hogy felbujtására Portik Tamás Jozef Roháccsal megölette a médiavállalkozásairól ismert üzletembert. Cikkünkből most az is érthetőbbé válik, miért telt el több mint 21 év a vádemelésig.

Gyárfás befolyását jól jellemzi mindaz, ami az elmúlt két évtizedben történt, illetve nem történt Fotó: Havran Zoltán

– Szanatóriumban voltam 2005-ben, és távollétemben a helyettesem kapta parancsba, hogy szüntessük meg a Fenyő-ügyben indított nyomozásunkat, így mire ismét felvettem a szolgálatot, már elvitték az egységemtől az ügy összes iratát – mondta el a Magyar Nemzetnek Kovács Lajos, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egykori „döglött ügyek” osztályának vezetője, aki tavaly a Gyárfás Tamás ellen indult büntetőügyben tanúként elmondta mindezt a volt kollégáinak.

A nyugalmazott ezredes az ügy kurta-furcsa megszüntetéséről elsőként a PestiSrácoknak beszélt, lapunknak azt részletezte, hogy beosztottainak szakmai döntésként kommunikálta a parancsot.

Gyárfás befolyását jól jellemzi mindaz, ami az elmúlt két évtizedben történt, illetve nem történt
Fotó: Havran Zoltán

– Már akkoriban is voltak kétségeim a parancsnoki döntés szakmaiságát illetően, ez napjainkban az újabb információk tükrében csak megerősödött, ám végül is elfogadtam, pedig éppen akkor szüntették meg az eljárást, amikor képbe került Portik Tamás és Gyárfás Tamás. Maradjunk annyiban, már akkor is lett volna mit vizsgálni kettejük kapcsolatán – vélte az ezredes, hozzátéve: a megszüntetésre azután került sor, hogy már úgymond „bemérték” a Gyárfás és Tasnádi közötti pénzmozgást.

Mint azt megírtuk, Tasnádi Péter a bíróságon és rendőrségi vallomásokban azt állította: háromszor „vette le” Gyárfást, aki 1997-ben megbízta őt Fenyő megöletésével.

Az önbíráskodásokért összesen 13 évet börtönben töltött férfi azt állította, hogy a megbízásért járó díj előlegét felvette, majd a gyilkosságért kitűzött díj másik felét is behajtotta Gyárfástól, amikor meghallotta: valaki megölte Fenyő Jánost, később pedig még egyszer „levette” a Nap TV tulajdonosát. Tasnádi volt felesége azt vallotta: szerinte a férje megölette Fenyőt, aztán felvette a pénzt is, amit ő maga rakott a páncélszekrénybe.

Gyárfás a Magyar Nemzetnek adott korábbi interjúban azt állította: Tasnádi egyik volt „katonája” a szabadulása után megjelent nála, hogy a Tasnádinak adott kölcsön egyik részletét elvigye munkaadójának.

A kölcsönről azt mondta lapunknak: „Korábban Tasnádi nagyon sok hirdetést hozott nekem, de elsősorban azért adtam neki pénzt, mert féltem, hogy valamilyen büntetőügyéből úgy húzza majd ki magát, hogy végül mégiscsak teljesíti Kovács kérését.” Tasnádi ugyanis azt mondta Gyárfásnak, hogy Kovács Lajos ezredes vallomásra akarja őt rávenni Gyárfás ellen. A testőr vallomása azonban arról szól, hogy Tasnádi az „elvégzett munka”, azaz a Fenyő meggyilkoltatása díjából fennmaradt milliókért küldte őt a Nap TV Angol utcai épületébe.

A férfi álnéven jelentkezett be a portán, majd – Gyárfás szerint – a Fenyvesiként bemutatkozó ember megpróbálta megzsarolni, de ő a hatóságokhoz küldte az illetőt, majd egy év múlva Kovács Lajosék házkutatást tartottak, és a tévé portáján a látogatókat nyilvántartó naplót keresték. Gyárfás lapunknak ennek kapcsán azt mondta: másnap bement a rendőrségre, tanúvallomást tett arról, hogy „Fenyvesi” megpróbálta megzsarolni, és hogy Tasnádinak kölcsönt adott.

A nyomozók szerint azonban Gyárfás nem a Fenyő-ügyet vizsgáló Kovács Lajost és munkatársait kereste meg, hanem egy másik osztályt, és mindehhez Kovácsék főnöke az ezredes tudta nélkül adta beleegyezését.

A történtekről tudomást szerzett az Axel-Springer kiadásában megjelenő Reggel című napilap bűnügyi tudósítója, akinek a Fenyő-ügyben tett tanúskodásról készített, egyeztetett és jóváhagyott cikkét lapzártakor a legmagasabb szintről vetették ki a Reggelből, mondván: Gyárfás meggondolta magát. Ez, illetve az, hogy 2005-ben a sportvezető az NNI-ben nem a nyomozást végző egységnél, hanem egy másik osztályon tehetett tanúvallomást, jól jellemzi Gyárfás Tamás befolyását.

Gyárfás Tamást múlt héten vádolta meg a Fővárosi Főügyészség, hogy felbujtására Portik Tamás megölette Jozef Roháccsal Fenyő Jánost. Ugyanakkor a főügyészség két hete közölte, azt javasolja az illetékes Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségnek, hogy indítványozzák a Fenyő-gyilkosság, illetve az Aranykéz utcai robbantás miatt több emberen elkövetett emberölésért életfogytiglanra ítélt Rohác ügyében a perújrafelvételt, ezúttal a megbízó, Portik Tamás tekintetében.

Perújítás esetén Portik ellen is több emberen elkövetett emberölés miatt lehet eljárni, hiszen az alapperben csak az Aranykéz utcai robbantás kapcsán, Boros Tamás megöletése miatt ítélték el jogerősen 13 év fegyházra. Az új eljárásban ehhez jön még Fenyő János meggyilkoltatásának vádja, és így a bűnösség megállapítása esetén akár életfogytiglani szabadságvesztést is kaphat.

Fenyő János
Fotó: MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor

Soha, egyetlen pillanatban sem merült fel, hogy Fenyő János meggyilkolásához orosz vagy ukrán bűnözőknek közük volna vagy hogy üzletelt volna velük – szögezte le lapunknak a merénylet ügyében folytatott összes nyomozást ismerő informátorunk.

Ugyanakkor Jurányi Zsolt, az egykori maffiózó a Blikknek a börtönből írt levelében állítja, hogy a Fenyő-gyilkosság felbujtója nem lehetett Gyárfás. Szerinte ő és ukrán társai 1998-ban meg akarták zsarolni Gyárfást, mivel elterjedt az éjszakai életben, hogy a producer ölette meg Fenyőt a Nap TV-vel kapcsolatos háborújuk miatt. Jurányi szerint Fenyőnek azért kellett meghalnia, mert az ukránokat kihagyta egy üzletből.