Csökkentenék Budapest éghajlati sérülékenységét

Budapest klímastratégiája uniós szinten is nagyon szigorú tartalmi követelményrendszer és magas színvonalú módszertan alapján született meg tavaly áprilisban. Az ellenzéki bírálatokkal szemben a klímaváltozásra adandó válaszok, intézkedések már a 2020-as fővárosi költségvetésbe is beépülhetnek. A klímastratégiát lektoráló Pálvölgyi Tamás egyetemi docens szerint a stratégiában megfogalmazott intézkedések megvalósítását segíti, hogy Tarlós István főpolgármester a nyilatkozataival politikai színtérre emelte az ügyet.

Fotó: Éberling András

– Meglehetősen úttörő vállalkozásba fogott a kormány, amikor elhatározta, hogy középszintű területi egységek is készítsenek egységes felépítésű klíma-stratégiákat, ez Európában is egyedülálló volt. Kidolgoztak egy meglehetősen részletes módszertant, amelynek alapján helyben a szakértői csoportok dolgoztak, a munka szakmai koordinációját pedig egy civil szervezet, a Klímabarát Települések Szövetsége végezte – mondta el a Magyar Nemzetnek Pálvölgyi Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszékének vezetője, aki a főváros klímastratégiáját 2018-ban lektorálta.

Az egyetemi docens megjegyezte: Budapest és a megyék klímastratégiája – ahogy kontinensünk több fővárosáé is – egy európai uniós pályázat anyagi segítségével valósult meg, de ennek ellenére nincs két egyforma, mivel hiányzik az egységes európai uniós útmutatás arról, hogy miként készüljenek el ezek az anyagok.

A szakember kitért arra, hogy a budapesti klímastratégiát nagyon szigorú tartalmi követelményrendszer és magas színvonalú módszertan alapján fogalmazták meg, utóbbit a pályázatot felügyelő Környezet és Energiahatékonyság Operatív Program irányító hatósága is jóváhagyta. A megyei és a budapesti klímastratégiákat közel két év alatt dolgozták ki.

– A legnagyobb gond azzal volt, hogy a többi nagyvároshoz hasonlóan Budapesten sem voltak megfelelő adatok az üvegházhatású gázok kibocsátására vezető tevékenységekről, ezek nem voltak elérhetők sem a városházán, sem a Központi Statisztikai Hivatalnál. Éppen ezért elismerés jár a klímastratégia szerzőinek, mert meglehetősen nagy szakmai figyelmet szántak mind az adatpontosításokra, mind azokra a becslésekre, amelyek hosszú időt vettek igénybe – jegyezte meg.

A növekvő zöldterületektől élhetőbb lesz a főváros
Fotó: Éberling András

Pálvölgyi Tamás kiemelte, hogy minden stratégia annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle; ebből a szempontból nemcsak Magyarországon, hanem más európai uniós fővárosok esetében is vannak adósságok.

– Ennek egyik oka az, hogy sem önkormányzati, sem állami szinten nem alkották meg a klímastratégia végrehajtását kikényszerítő jogszabályi hátteret, de ez már túlmutat a dokumentumon. Azonban Tarlós István főpolgármester utóbbi időben tett nyilatkozatai bizakodásra adnak okot. Ezekből az derül ki, hogy a Főpolgármesteri Hivatalban komolyan veszik a klímastratégiában foglaltakat. Az anyag kéttucatnyi intézkedést, konkrét teendőt tartalmaz, amelyeket meg kellene lépni, hogy kevesebb legyen a szén-dioxid-kibocsátás és csökkenjen az éghajlati sérülékenység. Ha ezek az intézkedések beépülnének a főváros költségvetésébe, akkor biztosítva lenne a végrehajtás feltételrendszere – mutatott rá.

Hozzátette: Budapest e tekintetben nem áll rosszabbul, mint más európai uniós fővárosok, az intézkedések leghamarabb a 2020-as költségvetésbe épülhetnek be. Pálvölgyi Tamás pozitív jelnek tartja, hogy a városházán van olyan felelős részleg, amely a klímaváltozás témakörével foglalkozik. Fontosnak nevezte azt is, hogy Tarlós István főpolgármester a nyilatkozataival politikai színtérre emelte az ügyet.

– Ugyanakkor mégis jobban meg kellene ismertetni a fővárosi emberekkel a klímastratégiát és azt, hogy a javasolt intézkedések megvalósítása milyen előnyökkel járhat. Az eredményeket népszerűsíteni kell, a fővárosi klímaportált minél hamarabb el kell készíteni – fűzte hozzá az egyetemi docens.

A főváros 170 oldalas klímastratégiája a Budapest.hu oldalon érhető el. A tájépítész mérnökök, geográfusok, mérnök-közgazdászok, meteorológusok által jegyzett dokumentum szerint a jelenlegi tendenciák és az ebből származtatott előrejelzések alapján országos átlagban az éves átlaghőmérséklet a közeljövőben várhatóan 1-2 fokkal, míg a távoli jövőben 3-4 fokkal emelkedik, a meleg és szélsőségesen meleg napok száma a közeljövőben átlagosan 12, a távoli jövőben 37 nappal nőhet. Gyakoribbá válnak a 10 és 20 millimétert meghaladó napi csapadékmennyiségek, különösen ősszel és télen. Nyáron viszont jócskán megnőhet a csapadékmentes időszak, ami fokozhatja az ivóvízigényt.

A stratégia külön kitér a főváros erdei, illetve fás területeinek sérülékenységére: Budapestnek az éghajlatváltozás miatt fel kell készülnie a villámárvizek, árvizek, szélviharok és villámcsapások által okozott károk, infrastrukturális üzemzavarok növekedésére. A természeti jelenségek miatt gyakoribbak lehetnek az erdőkárok, emiatt pedig a porszennyezettség is nőhet a városban. A dokumentum jelzi, hogy milyen régi-új betegségek, egzotikus kórokozók terjedhetnek el a klímaváltozás hatására.

Fotó: Bach Máté

A szakemberek azonnali és középtávú klímastratégiai intézkedéseket is megfogalmaztak 2020-as és 2030-as időtávban. A célok között szerepel többek között a távhőrendszer felújításának és bővítésének folytatása, a kéménymentes belváros megteremtése és a megújuló energiahordozók részarányának növelése. A légszennyezettség, a forgalmi dugók csökkentése érdekében a főváros a közösségi közlekedés arányát ötven százalékra, a kerékpározásét tíz százalékra kívánja emelni 2030-ig, miközben a személygépkocsik használatát húsz százalékra kívánja csökkenteni. A cél elérését segítendő a tömegközlekedési járművek további előnyben részesülnének, többek között külön sávok, intelligens jelzőlámpás csomópontok, buszöblök, megállók kialakításával.

A stratégia szintén tízéves távlatban a zöld- és a vízfelületek arányának növeléséről is ír. A tervekből kiolvasható, hogy folytatódnak a faültetések a most lezárult „10 000 fát Budapestre!” programot követően is. Külön kiemelik, hogy a zöldfelületi arány növelésére a barnamezős területek kiváló lehetőséget jelentenek. Fontos pontja a klímaváltozásra való reagálásnak az árvízvédelmi művek létesítése és fejlesztése is.

Mint azt korábban megírtuk, Tarlós István főpolgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a Fővárosi Közgyűlés által 2018 áprilisában elfogadott klímastratégián túl Budapest környezeti programja, a 2030-ig szóló Mobilitási terv, illetve a Zöld infrastruktúra-fejlesztési és -fenntartási akcióterv is tartalmazza a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket.