– Meglehetősen úttörő vállalkozásba fogott a kormány, amikor elhatározta, hogy középszintű területi egységek is készítsenek egységes felépítésű klíma-stratégiákat, ez Európában is egyedülálló volt. Kidolgoztak egy meglehetősen részletes módszertant, amelynek alapján helyben a szakértői csoportok dolgoztak, a munka szakmai koordinációját pedig egy civil szervezet, a Klímabarát Települések Szövetsége végezte – mondta el a Magyar Nemzetnek Pálvölgyi Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszékének vezetője, aki a főváros klímastratégiáját 2018-ban lektorálta.
Az egyetemi docens megjegyezte: Budapest és a megyék klímastratégiája – ahogy kontinensünk több fővárosáé is – egy európai uniós pályázat anyagi segítségével valósult meg, de ennek ellenére nincs két egyforma, mivel hiányzik az egységes európai uniós útmutatás arról, hogy miként készüljenek el ezek az anyagok.
A szakember kitért arra, hogy a budapesti klímastratégiát nagyon szigorú tartalmi követelményrendszer és magas színvonalú módszertan alapján fogalmazták meg, utóbbit a pályázatot felügyelő Környezet és Energiahatékonyság Operatív Program irányító hatósága is jóváhagyta. A megyei és a budapesti klímastratégiákat közel két év alatt dolgozták ki.
– A legnagyobb gond azzal volt, hogy a többi nagyvároshoz hasonlóan Budapesten sem voltak megfelelő adatok az üvegházhatású gázok kibocsátására vezető tevékenységekről, ezek nem voltak elérhetők sem a városházán, sem a Központi Statisztikai Hivatalnál. Éppen ezért elismerés jár a klímastratégia szerzőinek, mert meglehetősen nagy szakmai figyelmet szántak mind az adatpontosításokra, mind azokra a becslésekre, amelyek hosszú időt vettek igénybe – jegyezte meg.
Fotó: Éberling András
Pálvölgyi Tamás kiemelte, hogy minden stratégia annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle; ebből a szempontból nemcsak Magyarországon, hanem más európai uniós fővárosok esetében is vannak adósságok.
– Ennek egyik oka az, hogy sem önkormányzati, sem állami szinten nem alkották meg a klímastratégia végrehajtását kikényszerítő jogszabályi hátteret, de ez már túlmutat a dokumentumon. Azonban Tarlós István főpolgármester utóbbi időben tett nyilatkozatai bizakodásra adnak okot. Ezekből az derül ki, hogy a Főpolgármesteri Hivatalban komolyan veszik a klímastratégiában foglaltakat. Az anyag kéttucatnyi intézkedést, konkrét teendőt tartalmaz, amelyeket meg kellene lépni, hogy kevesebb legyen a szén-dioxid-kibocsátás és csökkenjen az éghajlati sérülékenység. Ha ezek az intézkedések beépülnének a főváros költségvetésébe, akkor biztosítva lenne a végrehajtás feltételrendszere – mutatott rá.
