Csökkentenék Budapest éghajlati sérülékenységét

Budapest klímastratégiája uniós szinten is nagyon szigorú tartalmi követelményrendszer és magas színvonalú módszertan alapján született meg tavaly áprilisban. Az ellenzéki bírálatokkal szemben a klímaváltozásra adandó válaszok, intézkedések már a 2020-as fővárosi költségvetésbe is beépülhetnek. A klímastratégiát lektoráló Pálvölgyi Tamás egyetemi docens szerint a stratégiában megfogalmazott intézkedések megvalósítását segíti, hogy Tarlós István főpolgármester a nyilatkozataival politikai színtérre emelte az ügyet.

Fotó: Éberling András

Hozzátette: Budapest e tekintetben nem áll rosszabbul, mint más európai uniós fővárosok, az intézkedések leghamarabb a 2020-as költségvetésbe épülhetnek be. Pálvölgyi Tamás pozitív jelnek tartja, hogy a városházán van olyan felelős részleg, amely a klímaváltozás témakörével foglalkozik. Fontosnak nevezte azt is, hogy Tarlós István főpolgármester a nyilatkozataival politikai színtérre emelte az ügyet.

– Ugyanakkor mégis jobban meg kellene ismertetni a fővárosi emberekkel a klímastratégiát és azt, hogy a javasolt intézkedések megvalósítása milyen előnyökkel járhat. Az eredményeket népszerűsíteni kell, a fővárosi klímaportált minél hamarabb el kell készíteni – fűzte hozzá az egyetemi docens.

A főváros 170 oldalas klímastratégiája a Budapest.hu oldalon érhető el. A tájépítész mérnökök, geográfusok, mérnök-közgazdászok, meteorológusok által jegyzett dokumentum szerint a jelenlegi tendenciák és az ebből származtatott előrejelzések alapján országos átlagban az éves átlaghőmérséklet a közeljövőben várhatóan 1-2 fokkal, míg a távoli jövőben 3-4 fokkal emelkedik, a meleg és szélsőségesen meleg napok száma a közeljövőben átlagosan 12, a távoli jövőben 37 nappal nőhet. Gyakoribbá válnak a 10 és 20 millimétert meghaladó napi csapadékmennyiségek, különösen ősszel és télen. Nyáron viszont jócskán megnőhet a csapadékmentes időszak, ami fokozhatja az ivóvízigényt.

A stratégia külön kitér a főváros erdei, illetve fás területeinek sérülékenységére: Budapestnek az éghajlatváltozás miatt fel kell készülnie a villámárvizek, árvizek, szélviharok és villámcsapások által okozott károk, infrastrukturális üzemzavarok növekedésére. A természeti jelenségek miatt gyakoribbak lehetnek az erdőkárok, emiatt pedig a porszennyezettség is nőhet a városban. A dokumentum jelzi, hogy milyen régi-új betegségek, egzotikus kórokozók terjedhetnek el a klímaváltozás hatására.

Fotó: Bach Máté

A szakemberek azonnali és középtávú klímastratégiai intézkedéseket is megfogalmaztak 2020-as és 2030-as időtávban. A célok között szerepel többek között a távhőrendszer felújításának és bővítésének folytatása, a kéménymentes belváros megteremtése és a megújuló energiahordozók részarányának növelése. A légszennyezettség, a forgalmi dugók csökkentése érdekében a főváros a közösségi közlekedés arányát ötven százalékra, a kerékpározásét tíz százalékra kívánja emelni 2030-ig, miközben a személygépkocsik használatát húsz százalékra kívánja csökkenteni. A cél elérését segítendő a tömegközlekedési járművek további előnyben részesülnének, többek között külön sávok, intelligens jelzőlámpás csomópontok, buszöblök, megállók kialakításával.

A stratégia szintén tízéves távlatban a zöld- és a vízfelületek arányának növeléséről is ír. A tervekből kiolvasható, hogy folytatódnak a faültetések a most lezárult „10 000 fát Budapestre!” programot követően is. Külön kiemelik, hogy a zöldfelületi arány növelésére a barnamezős területek kiváló lehetőséget jelentenek. Fontos pontja a klímaváltozásra való reagálásnak az árvízvédelmi művek létesítése és fejlesztése is.

Mint azt korábban megírtuk, Tarlós István főpolgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a Fővárosi Közgyűlés által 2018 áprilisában elfogadott klímastratégián túl Budapest környezeti programja, a 2030-ig szóló Mobilitási terv, illetve a Zöld infrastruktúra-fejlesztési és -fenntartási akcióterv is tartalmazza a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket.