Kiugrási lehetőség a duális képzés

Hároméves munkatapasztalattal és jó eséllyel munkaszerződéssel a zsebükben léphetnek ki a felsőoktatásból azok a diákok, akik vállalják a duális képzési forma többletterheit. A speciális képzéseken az egyetemi vagy főiskolai elméleti oktatás mellett gazdálkodó szerveknél, élesben szerezhetnek munkatapasztalatot a diákok, igaz, kell hozzá elszántság és kitartás, hogy az elméleti kurzusok és a vizsgaidőszak után vakációzás helyett szakmai gyakorlattal töltsék az időt. A befektetés ugyanakkor nagyon megéri: a cégek a képzés teljes idejére (az elméleti oktatási időszakra is) fizetést adnak a hallgatóknak, egyúttal ki is nevelik a jövőbeli saját munkavállalóikat, bár senkinek nem kötelező a szerződés lejárta után a cégnél maradnia.

A Felvi portál adatai szerint duális formában csak bizonyos területeken – agrár-, gazdaságtudományi, informatikai, műszaki, természet- és társadalomtudományi képzéseken – lehet tanulni. Az együttműködésekben részt vevő egyetemek és cégek száma folyamatosan emelkedik, mára 28 felsőoktatási intézmény és mintegy 600 partnerszervezet kapcsolódott be az oktatásba. Alapképzésen negyvenféle szakot, mesterszinten 31 különböző képzést lehet duális formában végezni.

A választható szakok döntő többsége mérnöki képzés, de mellettük akár leendő szociális munkások vagy geográfusok is jelentkezhetnek.

A duális képzések hallgatói a hagyományos formában tanuló évfolyamtársaik­kal együtt tanulják az elméletet, azonos vizsgakövetelményeknek kell megfelelniük, de kettős a jogviszonyuk, hiszen hallgatói munkaszerződésük révén a vállalatokkal is szerződéses viszonyba kerülnek.

A cégeknél jellemzően mentorok segítik a fiatalok munkáját, a díjazásnak pedig legalább a minimálbér 65 százalékát el kell érnie, ettől csak felfelé szabad eltérni. Fizetésük a mindenkori havi minimálbér értékéig adómentes. Mindez azt jelenti, hogy idén átlagosan 97 ezer forint jár a diákoknak, ami mellé a szervezetek saját döntésük alapján egyéb juttatásokat is adhatnak.

A bér- és humánügyviteli szolgáltatásokkal foglalkozó Nexon például nemcsak béren kívüli juttatást kínál, de ha a náluk gyakorlatozó diák olyan ügyes és szorgalmas, hogy a munkája a cég üzleti eredményében is megmutatkozik, akkor akár félmillió forinttal is jutalmazhatják a hallgatót.

A felsőoktatási struktúra átalakításánál szóba kerülhet a bolognai rendszer felülvizsgálata is
Fotó: Havran Zoltán

A cég egyébként a Kodolányi János egyetem duális partnereként 2016-ban kapcsolódott be a felsőoktatási képzésekbe. Bőkezű a számos egyetemmel együttműködő Robert Bosch Kft. is, amelyik a bér mellett albérlet- és utazástámogatást kínál, míg a leendő szociális munkásokat fogadó Schweitzer Albert Református Szeretetotthon a Debreceni Egyetem partnereként a fizetésen és az utazási költségtérítésen túl szállást és még napi háromszori étkezést is nyújt a hallgatóinak. A partnerszervezetek többsége egyébként multi, a lista mintegy harmadát teszik ki hazai kis- és középvállalkozások, de megtalálhatók köztük kormányhivatalok, sőt akár az Oktatási Hivatalnál is lehet gyakorlatozni.

Jó hír, hogy a duális hallgatók a többi diáktársukhoz hasonlóan részesülhetnek a központi és intézményi felsőoktatási ösztöndíjakból, például a jó tanulmányi eredményért vagy a szociális alapon járó juttatásokból, ami a fizetésükkel együtt már az önfenntartásra is elég lehet. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a legszorgalmasabb diákok akár havi 50-100 ezer forintos tanulmányi ösztöndíjat is kaphatnak a legbőkezűbb intézményekben.

Az Állami Számvevőszék 2017-ben vizsgálta a duális képzéseket, amelyekben akkor valamivel több mint másfél ezer diák vett részt. Ezt a számot mindenképp növelni szeretné a kormány, hiszen már a 2014-es felsőoktatási koncepcióban célul tűzték ki, hogy a releváns területeken az elsőévesek nyolc százalékát szeretnék ilyen módon képezni 2020-ra.

A képzéstípus felfuttatása ­várhatóan nagy hangsúlyt kap a közeljövőben, hiszen a felsőoktatás irányításának átszervezése biztosan hoz változásokat. Annak kapcsán, hogy a terület az Emberi Erőforrások Minisztériumától az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz került, Palkovics László ­innovációs tárcavezető múlt héten jelezte: tervezik az egyetemi szakstruktúra felülvizsgálatát. Az ATV közben arról értesült, hogy ennek keretében szóba jöhet a bolognai rendszer felülvizsgálata is. Ismert, a bolognai rendszert 2005-től fokozatosan kezdték bevezetni a felsőoktatásban: az addigi osztatlan, négyéves főiskolai, illetve ötéves egyetemi képzéseket felváltotta három egymásra épülő fokozat, a bachelor (alapképzés), a masters (mesterképzés) és a doktori képzés.