Érdemes felkerekedni, és bejárni Magyarország kisebb-nagyobb állatkertjeit és vadasparkjait, hiszen ritka, veszélyeztetett fajokat is láthatnak a látogatók. A fajmegőrzés, az élőhely védelme, az ismeretterjesztés, a szemléletformálás és az oktató-nevelő tevékenység ma már kiemelt feladatuk.
Hazánk legkisebb állatkertje Kecskeméten található, alapítása az I. Vadászati Világkiállításhoz kapcsolódik, az kiállításon bemutatott őshonos állatok otthona lett a város 1971-ben. A kezdetben hazai vadak és őshonos háziállatok bemutatására szakosodott vadaskert ma már számos állat otthona, és valódi ritkaságok is akadnak benne, mint például a petymeg és a mandrillok, amelyek csak a Kecskeméti Vadaskertben láthatók Magyarország területén. Bár a vadaskert az ország területileg legkisebb állatkertje, ez nem mondható el a fajtaszámról, hiszen 150-féle állat 500 egyedével lehet itt találkozni.
Míg a kecskeméti a területileg legkisebb, addig a nyíregyházi a legnagyobb állatkert Magyarországon.
1974-ben nyitotta meg kapuit a Nyíregyházától mintegy öt kilométerre található sóstói üdülőövezetben, így az itt élők gyakran Sóstói Állatkertként is emlegetik az intézményt. Az egykori vadaspark több, mint harminc hektáron mutatja be az érdeklődőknek a föld különféle vidékein élő állatokat.
A hazai állatkertek közül a legidősebb a 153 éves Fővárosi Állat- és Növénykert. A Budapestre érkező turisták egyik legkedveltebb látnivalója éppen hazánk legelső állatkertje,
ahol arra is fény derül, hogy az állatparkok egyetemes története bizony már évezredekkel ezelőtt kezdődött – hangzott el az M1 Itthon vagy! című műsorában.
Már az ókorban is voltak állattartó kertek
A Kárpát-medence térsége csak a Római Birodalom idején kapcsolódott be az állattartó kertek fejlődésének történetébe. Az egzotikus állatok tartása a középkorban és a reneszánsz idején elsősorban uralkodói kiváltság volt. A magyar uralkodók közül Nagy Lajosról és Hunyadi Mátyásról biztosan tudjuk, hogy oroszlánt, illetve oroszlánokat tartott.
A teljes cikk a hirado.hu oldalon olvasható.
