A kormány támogatja a fejlesztések megkönnyítését a látványsportágakban 

A törvénymódosítás azoknak a látvány-csapatsportágakat képviselő szövetségeknek és alapítványoknak adna lehetőséget a könnyebb beruházásra, amelyek a szükséges önerőt eddig nem tudták előteremteni.

Budapest, 2019. november 19. Szavazás az Országgyûlés plenáris ülésén 2019. november 19-én. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

KDNP: könnyebbé válik a tao-rendszer igénybevétele az egyesületek számára

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, 2011-ben stratégiai ágazattá vált a sport: javult a terület anyagi helyzete, a sportegyesületek létszáma növekedett, a mindennapos testnevelés segített a sport felé terelni a gyermekeket. Elmondta: a tao-rendszer jelentős része a tömegsportot és az utánpótlást támogatta, és kisebb részben a profi sportot. Jelezte: a javaslat a sportegyesületekkel való egyeztetés, és az eddigi tapasztalatok alapján készült.

A módosítás könnyebbé teszi az egyesületeknek, az amatőr és utánpótlás sportolóknak a rendszer igénybevételét, ezért a KDNP támogatja azt

– tette hozzá.

A szocialista Molnár Gyula azt mondta, szerinte a tao, ha jól használják, jó dolog, ugyanakkor arra szólította fel a kormányoldalt: bizonyítsa be, hogy valóban a „kicsik számára is hozzáférhető lesz minden”, mint azt az előterjesztő állította. Burány Sándor (Párbeszéd) pedig arról beszélt, hogy nem a sportfejlesztésekre kell a legfontosabb anyagi forrásokat költeni, amikor a magyar kultúra nagykövetei is bajban vannak. A jobbikos Szilágyi György pedig azt nehezményezte, hogy a javaslat indoklásából nem derül ki, milyen hatást vár a törvényhozó, milyen célt akar elérni, ezért csak találgatásokra tudnak hagyatkozni, hogy miért jó ez a magyar sportnak, az adófizetőknek, kinek használ a módosított szöveg, és hogyan segíti az érintett sportágak felvirágoztatását.

Átalakul a szakképzés

Teljesen átalakul a szakképzés jövőre:

változik az iskolák megnevezése, a képzés hossza, az oktatók jogállása, a diákok a cégeknél munkaviszony keretében vesznek részt a gyakorlaton, az általános iskolát be nem fejezőket pedig „dobbantóprogram” segítségével próbálják meg szakmához juttatni.

A szülő kötelessége lesz gyermekét 18 éves koráig, vagy egy részszakma megszerzésig taníttatni.

Az Országgyűlés 119 igen, 40 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett fogadta el Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter törvényjavaslatát a szakképzésről, amely a 2011-ben elfogadott azonos nevű elődjét váltja fel.

Fidesz: folytatódik a gazdasági növekedés

Halász János (Fidesz) arról számolt be, hogy a KSH adatai szerint július és szeptember között 5 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest. Hozzátette: ebben az időszakban Magyarország érte el a legnagyobb növekedést az EU-ban, és további optimizmusra adhat okot, hogy a növekedés a gazdaság egészséges szerkezetére támaszkodik, nem hitelekre vagy privatizációra. Felidézte: 2010-re az ország a csőd szélére került, azóta viszont a gazdasági növekedés, fegyelmezett államháztartási politika, csökkenő államadósság jellemzi a folyamatokat. Ugyanakkor úgy vélte:

van mitől tartani, mert az ellenzéket ugyanazok a „Gyurcsányék” vezetik, akik egyszer már tönkretették a gazdaságot, és ha lehetne, akkor újra ezt tennék.

Ezért – folytatta – a kormánypártok készek támogatni a kormány további gazdaságösztönző intézkedéseit.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta: a kormányzati intézkedések eredményeképpen 2013. óta dinamikus pályán van a magyar gazdaság, egészségesebb, kiegyensúlyozottabb a gazdaság szerkezete, a bővülésben szinte minden szektor részt vállal, így a gazdasági növekedés hosszú távon is fenntarthatóvá vált. Kiemelte: a növekedésben nagy szerepet játszott a bér- és adómegállapodás, a versenyképességi program, az otthonteremtési támogatás, az állami beruházások, a lakossági fogyasztás és az uniós források hatékony felhasználása is.

KDNP: 100 éves a magyar-lengyel diplomáciai kapcsolat

Latorcai János (KDNP) arról emlékezett meg, hogy 100 éve, 1919. november 19-én fogadta el hivatalosan Lengyelország a varsói magyar képviseletet. A XX. század történelmi eseményeit felidézve hangsúlyozta: a páratlan szolidaritásra és kölcsönös megbecsülésre épülő lengyel-magyar barátság az elmúlt 100 évben nagy eredményeket hozott. Hangsúlyozta: Magyarország és Lengyelország ugyanúgy számíthat egymásra, mint az ezt megelőző 900 évben, és ez az előttünk álló évszázadokban is így lesz.

Menczer Tamás külügyi államtitkár úgy vélte: a magyar-lengyel kapcsolatokat joggal lehet legjobb barátságnak nevezni. Mindig egymás mellett álltunk, megtapasztaltuk egymás történelmét, nem árultuk el egymást a múltban és a jelenben sem – hangsúlyozta. Kiemelte: a magyar-lengyel barátság évszázadokra nyúlik vissza, ma pedig az erős közép-európai együttműködés pillére lett.