A Norvég Alap pénze nem alamizsna

Már megállapodhattak volna a Civil Alapról, ha a norvég kormány valóban akarná ezt – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Perényi Zsigmond európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár, aki arra is felhívta a figyelmet: a kormány nem engedheti meg, hogy külföldről a magyar belpolitikába avatkozzanak. Elmondta: a Civil Alap elosztását hat európai országban is Soros Györgyhöz kötődő szervezetek felügyelik. Az államtitkár szerint a norvégok eddig a magyar fél minden konstruktív javaslatát elutasították.

Perényi Zsigmond hangsúlyozta: a magyar kormány feladata, hogy mindig a magyarok érdekei szerint cselekedjen Fotó: Kurucz Árpád

– Pontosan mi a Norvég Alap, amelynek a felhasználásáról nem tudnak megállapodni a skandináv ország kormányával, és hogyan kapcsolódik ehhez a Civil Alap ügye?

– Valójában két alapról van szó. Amit a sajtó együttesen Norvég Alapnak nevez, az a Norvégia által finanszírozott Norvég Alapot és a nagyobb költségvetésű EGT Alapot jelenti, utóbbi forrásait Norvégia, Izland és Liechtenstein biztosítja. Ezek az országok nem tagjai az Európai Uniónak, de egy külön szerződés alapján élvezik a közös piac előnyeit. Ennek fejében kell finanszírozniuk ezeket az alapokat, amelyekből az uniós szerződés alapján összesen tizenöt EU-tagország részesül. Magyarország polgárainak a két alapból, a következő és jelenleg tárgyalás alatt álló időszakban összesen hetvenmilliárd forint jár. Ennek felhasználásáról több mint három éve tárgyalunk a norvég kormánnyal. Az EU és az említett országok közötti szerződés ugyanis rögzíti, hogy melyik tagországnak mennyi forrást kell biztosítani, arról viszont, hogy azt az adott tagállam mire költi, az alapokat finanszírozó három országnak külön megállapodást kell kötnie az érintett fogadó tagországgal, így hazánkkal is. A helyzet érdekessége, hogy bár három ország pénze van az alapokban, a gyakorlatban minden alap teljes felhasználásáról a norvégok tárgyalnak. Az EGT Alap tíz százaléka a sokat emlegetett Civil Alap, ami a Norvég Alap kapcsolódó forrásait is beleértve a teljes összegnek alig öt százalékát teszi ki. Ez azért érdekes, mert a norvégokat kizárólag az ekörül generált igazságtalan vita érdekli, és emiatt áll az egész ügy. Arról nem is beszélve, hogy a norvégok a liechtensteinieket és az izlandiakat is túszul ejtik a tárgyalások során.

– Miért nem sikerül dűlőre jutniuk?

– Vita nem az alap felhasználásáról van, hiszen az energetikai, környezetvédelmi és gazdaságfejlesztési célokkal mindkét fél egyetért. A magyar kormány elkötelezett a civil társadalom erősítése és támogatása mellett is, hazai forrásokból jelentős összegeket költünk erre a célra. Ezért hazug a Civil Alapról szóló vitában az az állítás, hogy Magyarország nem akarja támogatni a civileket. Abban nincs egyetértés, hogy ezt a részalapot milyen formában működtessük hazánkban. A források felhasználását a különböző tematika szerint más-más kezelő­szervezet koordinálja. Az együttesen Norvég Alapnak nevezett pénzeket az előző időszakban kezelte pél­dául mások mellett a Szent István Egyetem vagy a Tempus Közalapítvány is. Ezeket a kezelőket Norvégia és Magyarország közösen választotta és választja ki most is. Az egyetlen kivétel a Civil Alap kezelője, amelyről a norvégok egyedül, magyar beleszólás nélkül akarnak dönteni. Ez Magyarország számára elfogadhatatlan. Mi pusztán annyit kérünk, hogy a norvégokéhoz hasonló jogokkal, közös megegyezés alapján válasszuk ki az alap kezelőjét, hiszen minden más tématerület esetében így járunk el. Ebben a kérdésben azonban nem engednek a norvégok, a magyarok beleszólása nélkül, önkényesen akarják eldönteni, ki és mire oszthatja el ezeket a pénzeket.

– A kormány tehát nem bízik meg a norvég fél ítéletében. Mi ennek az oka?

– Ez egy elvi és jogi kérdés. Egyfelől az Európai Unió és Norvégia közötti szerződés – szintén magyar kezdeményezésre – tartalmazza azt a kitételt, hogy az adott tagállam beleszólhat az alapkezelők kiválasztásába. Tehát kérésünkkel pusztán a szerződésben foglalt jogainkat akarjuk érvényesíteni. Az elvi kérdések pedig még fontosabbak. A norvégok nem puszta jó szándékból, hanem jól felfogott érdekeik miatt finanszírozzák az alapot: ezért a pénzért a közösségre vonatkozó kötelezettségek nélkül használhatják az unió belső piacát. És ne felejtsük el, hogy ez a szerződés az alapja a norvég gazdaság egyik legfontosabb iparágát befolyásoló, halászati kvótákról szóló közös megállapodásnak. Ha úgy vesszük, ez egy kölcsönös érdekeken alapuló adásvételi megállapodás, pontosan olyan, mint az unió kohéziós pénzei. A csatlakozó országok a piacaik megnyitásáért cserében kapnak forrásokat az egyenlőtlen versenyben a felzárkózáshoz. Sem az uniós források, sem a Norvég Alap pénze nem alamizsna. Ennek ellenére a norvégok donorországnak nevezik magukat, mintha adományt adnának a szegény országoknak. Ez is tükrözi, hogy ők nem tekintik egyenrangú félnek hazánkat és a másik tizennégy érintett országot. Álláspontunk szerint ez a pénz jár a magyar embereknek, és mivel kormányközi megállapodásról van szó, nem is kérdés, hogy ez a forrás közpénz. Az alapkezelő közös kiválasztásával gyakorlatilag annyit kérünk, hogy ezt a közpénzt átláthatóan költsük el. A norvég értelmezés szerint ők azt akarják, hogy a Civil Alap kezelőjét a kormánytól függetlenül válasszák ki. A döntést viszont csak a magyar kormánytól függetlenítenék és egyedül a norvég kormány kezébe adnák. Nem nehéz ebbe némi lenézést is belelátni, amely szerint a magyarok szempontjai kevésbé fontosak a norvégokénál. Ha ez nemcsak hibás érvelés a részükről, hanem komolyan gondolják, akkor számunkra nyilvánvalóan elfogadhatatlan és távolról sem európai gondolat egymás országait, kormányait rangsorolni.

Perényi Zsigmond hangsúlyozta: a magyar kormány feladata, hogy mindig a magyarok érdekei szerint cselekedjen
Fotó: Kurucz Árpád

– Létezik egy Svájci Alap is. Velük sikerült megállapodni?

– Érdekes, hogy a Svájci Alap esetében, amelyet azonos logika mentén hoztak létre, nincs is szó kötelező civil alapról. A források felhasználását a fogadó országra bízzák, pusztán hangsúlyokat kérnek. Ez a Svájci Alap esetében a következő időszakban a szakképzés és a gazdaságfejlesztés lesz, Civil Alapot nem kérnek, és a forráskezelők kiválasztása is közösen történik. Ha Svájc, az egyik legdemokratikusabb ország a világon, ezt el tudja fogadni, akkor különösen érthetetlen a norvég fél magatartása.

– Jelenleg a norvégok élvezik a közös piac előnyeit, mi pedig nem kapjuk meg a pénzünket. Nem az történik most, amit ők akarnak?

– Addig megyünk el, amíg csak lehet. A magyar kormány feladata, hogy mindig a magyarok érdeke szerint cselekedjen. A szóban forgó pénzekről nem fogunk lemondani. Több konstruktív javaslattal is éltünk már, és addig tárgyalunk, amíg nem születik megállapodás. A norvég tárgyalópartnerek azt szokták mondogatni, írjuk alá a megállapodást, aztán utána minden bizonnyal meg fogunk tudni állapodni a részletekről. Mi viszont ragaszkodunk ahhoz, hogy minden részletet államközi szerződésben rögzítsünk. Nem rajtunk fog múlni, hogy az egyezség megszületik-e. Most úgy tűnhet, a norvégokat nem szorítja az idő, de mégis csak egy Európai Unió­val kötött komoly szerződésről van szó. Nem húzhatják a dolgot a végtelenségig, egyszer oda kell adniuk a magyaroknak járó összeget.

– Mik voltak az önök konstruktív javaslatai, amelyeket említett?

– Például azt javasoltuk, hogy az egész pénzt költsük felzárkóztatásra. Ezt sem fogadta el a norvég fél. Akár örömmel megemeljük a Civil Alapra szánt keretet, de döntsünk közösen az alapkezelőről. Hatvanezer nem kormányzati szervezet működik Magyarországon. A norvégoknak, ha valóban a civil szférát szeretnék támogatni, bőven van lehetőségük megoldást találni. Látható, hogy mi kompromisszumkészek vagyunk, viszont vannak olyan vörös vonalak, amelyeket nem hagyunk átlépni. Abban nem engedhetünk, hogy közösen válasszuk ki a Civil Alap kezelőjét.

– Miért olyan biztosak benne, hogy a norvégok nem megfelelő alapkezelőt választanának?

– A tizenöt országból, amely jogosult a norvég alapból részesülni, hatban olyan szervezet lesz az alapkezelő, amely bizonyíthatóan közvetlenül Soros György hálózatához tartozik. Senki nem hinné el, hogy nem politikai befolyásolásról van szó, ha nálunk is a Nyílt Társadalom Alapítvány lenne az alapkezelő.

– Okos enged, szamár szenved – tartja a mondás. Nem volna egyszerűbb engedni, és az összeg kilencvenöt százalékát pozitív célokra felhasználni? Mi szükség van erre a politikai szkanderre?

– Mi is épp azt kérdezzük, hogy mi szükség van erre a küzdelemre. Ha a norvégok valóban támogatni akarják a magyar civileket, akkor a hatvanezer ilyen hazai társadalmi szervezet közül biztosan találnak alkalmasat, és meg tudunk majd állapodni. Ha a Soros Alapítvány döntene a közpénzekről, akkor azok biztosan nem a civil szféra támogatásában hasznosulnának, hanem aktív politizálásra folynának el. Be akarnak avatkozni a magyar közéletbe, és az emberek akaratával szemben azon dolgoznak, hogy bevándorlóországot csináljanak hazánkból.

A szálak Soros György szervezeteihez vezetnek

– A szóban forgó Civil Alapok forrásait a jogosult tizenöt országból hatban Soros Györgyhöz közvetlenül köthető szervezetek osztják szét. Ezek az államok mind az amerikai spekuláns által aktívan figyelt közép- és kelet-európai régiókban vannak.

– Litvániában a Nyitott Litvánia Alapítvány – a Nyílt Társadalom Alapítványok litvániai szervezete – a kiválasztott alapkezelő.

– Bulgáriában a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány felel a pénzek szétosztásáért.

– Csehországban a Nyílt Társadalom Alapítvány prágai szervezete oszthatja ki a Civil Alap pénzeit.

– Észtországban a Nyílt Észtország Alapítvány az alapkezelő.

– Lengyelországban a Stefan Batory Alapítvány a Civil Alap felelőse. Ennek a szintén Soros György érdekkörébe tartozó szervezetnek a honlapján a Nyílt Társadalom Alapítványok vannak feltüntetve fő támogatóként az EGT Alap mellett.

– Szlovákiában az Ekopolis Alapítvány az alapkezelő, amely az Ökotárs Alapítvánnyal együtt tagja az Environmental Partnership Associationnek.

– Magyarországon az előző ciklusban az Ökotárs Alapítvány felelt a Civil Alap forrásainak elosztásáért, amelynek szintén a Nyílt Társadalom Alapítványok nyújtanak jelentős támogatást.