A Norvég Alap pénze nem alamizsna

Már megállapodhattak volna a Civil Alapról, ha a norvég kormány valóban akarná ezt – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Perényi Zsigmond európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár, aki arra is felhívta a figyelmet: a kormány nem engedheti meg, hogy külföldről a magyar belpolitikába avatkozzanak. Elmondta: a Civil Alap elosztását hat európai országban is Soros Györgyhöz kötődő szervezetek felügyelik. Az államtitkár szerint a norvégok eddig a magyar fél minden konstruktív javaslatát elutasították.

Perényi Zsigmond hangsúlyozta: a magyar kormány feladata, hogy mindig a magyarok érdekei szerint cselekedjen Fotó: Kurucz Árpád

– A kormány tehát nem bízik meg a norvég fél ítéletében. Mi ennek az oka?

– Ez egy elvi és jogi kérdés. Egyfelől az Európai Unió és Norvégia közötti szerződés – szintén magyar kezdeményezésre – tartalmazza azt a kitételt, hogy az adott tagállam beleszólhat az alapkezelők kiválasztásába. Tehát kérésünkkel pusztán a szerződésben foglalt jogainkat akarjuk érvényesíteni. Az elvi kérdések pedig még fontosabbak. A norvégok nem puszta jó szándékból, hanem jól felfogott érdekeik miatt finanszírozzák az alapot: ezért a pénzért a közösségre vonatkozó kötelezettségek nélkül használhatják az unió belső piacát. És ne felejtsük el, hogy ez a szerződés az alapja a norvég gazdaság egyik legfontosabb iparágát befolyásoló, halászati kvótákról szóló közös megállapodásnak. Ha úgy vesszük, ez egy kölcsönös érdekeken alapuló adásvételi megállapodás, pontosan olyan, mint az unió kohéziós pénzei. A csatlakozó országok a piacaik megnyitásáért cserében kapnak forrásokat az egyenlőtlen versenyben a felzárkózáshoz. Sem az uniós források, sem a Norvég Alap pénze nem alamizsna. Ennek ellenére a norvégok donorországnak nevezik magukat, mintha adományt adnának a szegény országoknak. Ez is tükrözi, hogy ők nem tekintik egyenrangú félnek hazánkat és a másik tizennégy érintett országot. Álláspontunk szerint ez a pénz jár a magyar embereknek, és mivel kormányközi megállapodásról van szó, nem is kérdés, hogy ez a forrás közpénz. Az alapkezelő közös kiválasztásával gyakorlatilag annyit kérünk, hogy ezt a közpénzt átláthatóan költsük el. A norvég értelmezés szerint ők azt akarják, hogy a Civil Alap kezelőjét a kormánytól függetlenül válasszák ki. A döntést viszont csak a magyar kormánytól függetlenítenék és egyedül a norvég kormány kezébe adnák. Nem nehéz ebbe némi lenézést is belelátni, amely szerint a magyarok szempontjai kevésbé fontosak a norvégokénál. Ha ez nemcsak hibás érvelés a részükről, hanem komolyan gondolják, akkor számunkra nyilvánvalóan elfogadhatatlan és távolról sem európai gondolat egymás országait, kormányait rangsorolni.

Perényi Zsigmond hangsúlyozta: a magyar kormány feladata, hogy mindig a magyarok érdekei szerint cselekedjen
Fotó: Kurucz Árpád

– Létezik egy Svájci Alap is. Velük sikerült megállapodni?

– Érdekes, hogy a Svájci Alap esetében, amelyet azonos logika mentén hoztak létre, nincs is szó kötelező civil alapról. A források felhasználását a fogadó országra bízzák, pusztán hangsúlyokat kérnek. Ez a Svájci Alap esetében a következő időszakban a szakképzés és a gazdaságfejlesztés lesz, Civil Alapot nem kérnek, és a forráskezelők kiválasztása is közösen történik. Ha Svájc, az egyik legdemokratikusabb ország a világon, ezt el tudja fogadni, akkor különösen érthetetlen a norvég fél magatartása.

– Jelenleg a norvégok élvezik a közös piac előnyeit, mi pedig nem kapjuk meg a pénzünket. Nem az történik most, amit ők akarnak?

– Addig megyünk el, amíg csak lehet. A magyar kormány feladata, hogy mindig a magyarok érdeke szerint cselekedjen. A szóban forgó pénzekről nem fogunk lemondani. Több konstruktív javaslattal is éltünk már, és addig tárgyalunk, amíg nem születik megállapodás. A norvég tárgyalópartnerek azt szokták mondogatni, írjuk alá a megállapodást, aztán utána minden bizonnyal meg fogunk tudni állapodni a részletekről. Mi viszont ragaszkodunk ahhoz, hogy minden részletet államközi szerződésben rögzítsünk. Nem rajtunk fog múlni, hogy az egyezség megszületik-e. Most úgy tűnhet, a norvégokat nem szorítja az idő, de mégis csak egy Európai Unió­val kötött komoly szerződésről van szó. Nem húzhatják a dolgot a végtelenségig, egyszer oda kell adniuk a magyaroknak járó összeget.

– Mik voltak az önök konstruktív javaslatai, amelyeket említett?

– Például azt javasoltuk, hogy az egész pénzt költsük felzárkóztatásra. Ezt sem fogadta el a norvég fél. Akár örömmel megemeljük a Civil Alapra szánt keretet, de döntsünk közösen az alapkezelőről. Hatvanezer nem kormányzati szervezet működik Magyarországon. A norvégoknak, ha valóban a civil szférát szeretnék támogatni, bőven van lehetőségük megoldást találni. Látható, hogy mi kompromisszumkészek vagyunk, viszont vannak olyan vörös vonalak, amelyeket nem hagyunk átlépni. Abban nem engedhetünk, hogy közösen válasszuk ki a Civil Alap kezelőjét.

– Miért olyan biztosak benne, hogy a norvégok nem megfelelő alapkezelőt választanának?

– A tizenöt országból, amely jogosult a norvég alapból részesülni, hatban olyan szervezet lesz az alapkezelő, amely bizonyíthatóan közvetlenül Soros György hálózatához tartozik. Senki nem hinné el, hogy nem politikai befolyásolásról van szó, ha nálunk is a Nyílt Társadalom Alapítvány lenne az alapkezelő.

– Okos enged, szamár szenved – tartja a mondás. Nem volna egyszerűbb engedni, és az összeg kilencvenöt százalékát pozitív célokra felhasználni? Mi szükség van erre a politikai szkanderre?

– Mi is épp azt kérdezzük, hogy mi szükség van erre a küzdelemre. Ha a norvégok valóban támogatni akarják a magyar civileket, akkor a hatvanezer ilyen hazai társadalmi szervezet közül biztosan találnak alkalmasat, és meg tudunk majd állapodni. Ha a Soros Alapítvány döntene a közpénzekről, akkor azok biztosan nem a civil szféra támogatásában hasznosulnának, hanem aktív politizálásra folynának el. Be akarnak avatkozni a magyar közéletbe, és az emberek akaratával szemben azon dolgoznak, hogy bevándorlóországot csináljanak hazánkból.

A szálak Soros György szervezeteihez vezetnek

– A szóban forgó Civil Alapok forrásait a jogosult tizenöt országból hatban Soros Györgyhöz közvetlenül köthető szervezetek osztják szét. Ezek az államok mind az amerikai spekuláns által aktívan figyelt közép- és kelet-európai régiókban vannak.

– Litvániában a Nyitott Litvánia Alapítvány – a Nyílt Társadalom Alapítványok litvániai szervezete – a kiválasztott alapkezelő.

– Bulgáriában a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány felel a pénzek szétosztásáért.

– Csehországban a Nyílt Társadalom Alapítvány prágai szervezete oszthatja ki a Civil Alap pénzeit.

– Észtországban a Nyílt Észtország Alapítvány az alapkezelő.

– Lengyelországban a Stefan Batory Alapítvány a Civil Alap felelőse. Ennek a szintén Soros György érdekkörébe tartozó szervezetnek a honlapján a Nyílt Társadalom Alapítványok vannak feltüntetve fő támogatóként az EGT Alap mellett.

– Szlovákiában az Ekopolis Alapítvány az alapkezelő, amely az Ökotárs Alapítvánnyal együtt tagja az Environmental Partnership Associationnek.

– Magyarországon az előző ciklusban az Ökotárs Alapítvány felelt a Civil Alap forrásainak elosztásáért, amelynek szintén a Nyílt Társadalom Alapítványok nyújtanak jelentős támogatást.