Horváth Ildikó: Törekedni kell a helyes antibiotikum-használatra

Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy elkötelezettnek kell lenni a helyes antibiotikum-használatban, hiszen világméretű probléma az antibiotikumokra már rezisztens baktériumok megjelenése.

Törekedni kell a helyes antibiotikum-használatra az egészségügyi ellátás során, és ebben mind a lakosságnak, mind pedig a szakembereknek nagy szerepük és felelősségük van – mondta az egészségügyért felelős államtitkár hétfőn sajtótájékoztatón.

Horváth Ildikó úgy fogalmazott, hogy elkötelezettnek kell lenni a helyes antibiotikum-használatban, hiszen világméretű probléma az antibiotikumokra már rezisztens baktériumok megjelenése. Széles a skála, hiszen a kézmosástól az állategészségügyben használt antibiotikumokon át számtalan területen közbe lehet avatkozni – tette hozzá.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése című kiemelt projektjének sajtótájékoztatóján az államtitkár kiemelte, már a háziorvosi ellátás során igyekeznek műszerfejlesztési forrásokat biztosítani, hogy az orvosok ne csak a jó szakmai tapasztalatukra támaszkodhassanak.

Az antibiotikum rezisztencia nagy kihívást jelent az egészségügyi ellátás során, ezen készítmények túlzott használata betegbiztonsági kockázatot jelent – hangsúlyozta.

Az államtitkár jelezte, 2018-ban hoztak rendeletet a kórházon belüli fertőzések minél hatékonyabb megelőzésére, és fontosnak tartotta, hogy erre plusz forrásokat biztosít a kormány.

Horváth Ildikó beszélt arról is, hogy Magyarországon komplex az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentése, ellenőrzése, de fontos ezen ellenőrzések erősítése.

Müller Cecília országos tisztifőorvos az antibiotikum-nap alkalmából felelevenítette, hogy az 1930-as, 1960-as évek számítottak az antibiotikumok fénykorának, ám 1987 óta új antibiotikum-készítményeket nem fejlesztettek ki.

A szakember kitért arra: az ezeknek a készítményeknek ellenálló baktériumok kialakulásának oka elsősorban a nem megfelelő antibiotikum-használat, és ez leginkább a kórházi ellátás során okoz problémát. Az országos tisztifőorvos szerint tudatosítani kell a lakosságban is, hogy antibiotikumot csak orvos utasítására szedjen annyi ideig és dózisban, ahogy azt az orvos rendeli.

Jelezte, a kórházi fertőzések jelentőrendszere jól működik hazánkban, azonban törekedni kell, hogy minden esetben mikrobiológiai vizsgálat előzze meg az antibiotikum használatát, és a széles spektrumú antibiotikum helyett célzott készítményt rendeljen az intézmény.

Müller Cecília kiemelte, számos módszertani levelet adtak ki egyrészt a multirezisztens kórokozókkal szembeni védekezéssel és megelőzéssel kapcsolatban, illetve a négy leggyakoribb (érkatéter használat, lélegeztetés, húgyúti fertőzés, sebfertőzés) egészségügyi ellátás során fellépő fertőzések megelőzésére.

Oroszi Beatrix a kiemelt projekt szakmai vezetője arról beszélt: egy 2015-ös adatsor szerint az EU-ban 627 ezer ember megbetegedését okozták rezisztens kórokozók és 33 ezren bele is haltak valamilyen fertőzésbe. Ez a betegségteher nagyságrendileg megegyezik az influenza, a tbc és a HIV/AIDS okozta együttes megbetegedés esetszámaival.

A szakember kiemelte, a szóban forgó projekt alaposan körbejárja a témát, a program során helyzetértékelés készül, országszerte képzéseket indítanak és szakmai anyagokkal segítik az egészségügyi intézményeket a kórházi fertőzések hatékonyabb megelőzésében.