Továbbra is csak az lehet egyetemi tanár, akinek doktori fokozata van

Változtak az egyetemi tanári kinevezések feltételei, a jövőben a tudományos tevékenység mellett kiemelt hangsúlyt kap az is, hogy a jelölt oktatóként mennyire brillírozik. Egy lapunk birtokába került háttéranyag szerint az eddigi értékelési rendszerben elnagyoltan szerepeltek azok a szempontok, ami a hallgatók tényleges oktatására, például tehetséggondozásra, témavezetésre, óraszámokra vonatkoztak. Pedig az előadóteremben végzett munka legalább annyira fontos, mint a tudományos kutatás.

A gyakorlat megszerzése nincs életkorhoz kötve, az óraszám öt év alatt teljesíthető Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A kinevezés folyamata egyébként úgy zajlik, hogy a rektorok beszerzik a jelöltről a MAB szakértői véleményét, majd azt mérlegelve elküldik saját javaslatukat a miniszternek. Ha a rektor javaslata és a MAB véleménye nincs összhangban, a miniszter még mindig mérlegelheti, hogy kezdeményezi-e a kinevezést, végső soron tehát nem a MAB dönt – szögezik le.

A fiatal jelöltek esélyei kapcsán kifejtik, hogy az oktatói gyakorlat megszerzése nincs életkorhoz kötve, az előírt mennyiségű óraszám pedig már öt év alatt is teljesíthető, az egyetemi docensi kinevezéshez (a tudományos hierarchiában ezután következhet az egyetemi tanári fokozat) pedig 10 év szakmai tapasztalat szükséges.

A tájékoztató rámutat arra is, hogy a doktori iskolák létesítésének feltételeit továbbra is a vonatkozó kormányrendelet jelöli ki, ami biztosítja, hogy csak szakmailag elismert, tekintélyes szakemberek kezdeményezhessék a doktori iskolák alapítását.

Az előírások szerint az úgynevezett „törzstagok” kezdeményezhetik a doktori iskolák alapítását, de csak akkor, ha legalább heten összeállnak és együttesen teszik ezt. Törzstagok csak tudományos fokozattal rendelkező oktatók vagy kutatók lehetnek, akik az adott tudományágban, illetve annak kutatási területén folyamatos, magas szintű tudományos tevékenységet végeznek, és az adott felsőoktatási intézményben, teljes munkaidős munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban állnak. Az érintettek (többségében a hierarchia csúcsán lévő egyetemi tanárok) tudományos munkáját a nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis alapján vizsgálni kell.

A dokumentum visszautasítja a MAB pártosságára és szakmaiatlanságára vonatkozó vádakat is, rámutatva, hogy a testület 20 tagja közül kilencet delegál a kormány, a többi 11 tagot pedig a felsőoktatási ágazat legmeghatározóbb és legbefolyásosabb testületei, mint például a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia vagy éppen az egyetemeket fenntartó egyházak.

Emlékeztetnek továbbá, hogy az egyetemi tanárokat a felsőoktatási törvényben rögzített szabályok szerint az oktatásért felelős miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a törvényi feltételek pedig teljesen függetlenek attól, hogy a MAB-nak éppen milyen aktuális pályázati rendszere van. A kinevezés jogszabályi feltételeként eddig sem volt meghatározva az MTA doktora cím viselése. Egyébként Euró­pában sehol sem – mutat rá a háttéranyag.