Továbbra is csak az lehet egyetemi tanár, akinek doktori fokozata van

Változtak az egyetemi tanári kinevezések feltételei, a jövőben a tudományos tevékenység mellett kiemelt hangsúlyt kap az is, hogy a jelölt oktatóként mennyire brillírozik. Egy lapunk birtokába került háttéranyag szerint az eddigi értékelési rendszerben elnagyoltan szerepeltek azok a szempontok, ami a hallgatók tényleges oktatására, például tehetséggondozásra, témavezetésre, óraszámokra vonatkoztak. Pedig az előadóteremben végzett munka legalább annyira fontos, mint a tudományos kutatás.

A gyakorlat megszerzése nincs életkorhoz kötve, az óraszám öt év alatt teljesíthető Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Decembertől új típusú akkreditációs eljárások vonatkoznak a doktori iskolákra, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) új önértékelési szempontrendszert és eljárásrendet fogadott el.

Ezenkívül az egyetemi tanári kinevezések szempontjai is módosultak. Bár az új rendszer még el sem indult, az ellenzéki sajtó már most a tudományos közösség vezető rétegének felhígulását, lezüllését vizionálja.

Az Index minapi cikke szerint a jövőben olyan gyengébb képességű intézmények és emberek is labdába rúghatnak, akik a régi szabályok szerint alkalmatlannak minősültek volna.

A gyakorlat megszerzése nincs életkorhoz kötve, az óraszám öt év alatt teljesíthető
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A portálnak nyilatkozó kritikusok szerint az egyetemi tanári kinevezések feltételei lazultak, így a jövőben kevésbé lesz hangsúlyos szempont a tudományos teljesítmény, emellett hátrányba kerülnek a fiatal professzorjelöltek. „Egy forrásunk szerint mindez beleillik a kormányzati erőfeszítések sorába, amelyek a veszélyesnek ítélt, gondolkodó értelmiségi elit ellehetetlenítését célozzák” – harsogja a lap.

A valóságban ugyanakkor nem erről van szó. Legalábbis a lapunk birtokába került szakmai háttéranyag szerint, amely az egyetemi tanári kinevezések gyakorlatával kapcsolatban rögzíti a szabályváltozások lényegét és ­okait.

Egyetemi tanári munkakörben továbbra is csak azt alkalmazhatják, akinek van doktori fokozata, amennyiben magyar állampolgár, habilitációval vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlattal, továbbá a jelölt az adott terület nemzetközileg elismert képviselője kell hogy legyen, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki. Feltétel az is, hogy a jelölt alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven publikáljon, szemináriu­mot, előadást tartson.

Az oktatói tevékenységre vonatkozó elvárások mostantól hangsúlyosabban jelennek meg a pályázatok elbírálásakor. – Az egyetemi tanári munkakör betöltése nem egy kutatóintézeti állás betöltése, így az oktatási tevékenység minőségének kiemelt fontossága van, amit a mostani szabályozás a korábbitól erőteljesebben elvár, honorál – szögezi le a szakanyag, amely szerint a korábbi értékelési rendszerben elnagyoltan szerepeltek az oktatói szempontok (például tehetséggondozás, diploma-, szakdolgozat-, illetve tudományos diák­köri témavezetés), ezért indokolt azokat számszerűsíteni.

A kinevezés folyamata egyébként úgy zajlik, hogy a rektorok beszerzik a jelöltről a MAB szakértői véleményét, majd azt mérlegelve elküldik saját javaslatukat a miniszternek. Ha a rektor javaslata és a MAB véleménye nincs összhangban, a miniszter még mindig mérlegelheti, hogy kezdeményezi-e a kinevezést, végső soron tehát nem a MAB dönt – szögezik le.

A fiatal jelöltek esélyei kapcsán kifejtik, hogy az oktatói gyakorlat megszerzése nincs életkorhoz kötve, az előírt mennyiségű óraszám pedig már öt év alatt is teljesíthető, az egyetemi docensi kinevezéshez (a tudományos hierarchiában ezután következhet az egyetemi tanári fokozat) pedig 10 év szakmai tapasztalat szükséges.

A tájékoztató rámutat arra is, hogy a doktori iskolák létesítésének feltételeit továbbra is a vonatkozó kormányrendelet jelöli ki, ami biztosítja, hogy csak szakmailag elismert, tekintélyes szakemberek kezdeményezhessék a doktori iskolák alapítását.

Az előírások szerint az úgynevezett „törzstagok” kezdeményezhetik a doktori iskolák alapítását, de csak akkor, ha legalább heten összeállnak és együttesen teszik ezt. Törzstagok csak tudományos fokozattal rendelkező oktatók vagy kutatók lehetnek, akik az adott tudományágban, illetve annak kutatási területén folyamatos, magas szintű tudományos tevékenységet végeznek, és az adott felsőoktatási intézményben, teljes munkaidős munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban állnak. Az érintettek (többségében a hierarchia csúcsán lévő egyetemi tanárok) tudományos munkáját a nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis alapján vizsgálni kell.

A dokumentum visszautasítja a MAB pártosságára és szakmaiatlanságára vonatkozó vádakat is, rámutatva, hogy a testület 20 tagja közül kilencet delegál a kormány, a többi 11 tagot pedig a felsőoktatási ágazat legmeghatározóbb és legbefolyásosabb testületei, mint például a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia vagy éppen az egyetemeket fenntartó egyházak.

Emlékeztetnek továbbá, hogy az egyetemi tanárokat a felsőoktatási törvényben rögzített szabályok szerint az oktatásért felelős miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a törvényi feltételek pedig teljesen függetlenek attól, hogy a MAB-nak éppen milyen aktuális pályázati rendszere van. A kinevezés jogszabályi feltételeként eddig sem volt meghatározva az MTA doktora cím viselése. Egyébként Euró­pában sehol sem – mutat rá a háttéranyag.