Valóban népbetegséggé vált a diabétesz

Bár minden évben többször hallunk és olvasunk a diabétesz tüne­teiről és lehetséges szövődményei­ről, sok esetben mégsem fordítunk kellő figyelmet a megelőzésre. Az érintettek körében sem rózsás a helyzet: az orvosok által előírt ­diétát csupán a betegek fele tartja be, rendszeres testmozgást minden negyedik cukorbeteg végez, a betegek hét százaléka pedig egyáltalán nem változtatott a korábbi életmódján.

A korai diagnózis lehetővé teszi a cukorbaj megfelelő terápiáját Fotó: Bach Máté

A kettes típusú cukorbetegség a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása: hazánkban korábbi vizsgálatok alapján akár a felnőtt lakosság 15 százalékát is érintheti és becslések szerint éves szinten százmilliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási költséggel jár – hangzott el a Magyar Orvostársaságok és -egyesületek Szövetsége és a Magyar Diabetes Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Bár egyértelműen bizonyított, hogy az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód nagyban hozzájárul a betegség kialakulásához, a Cukorbeteg-egyesületek Országos Szövetsége által a hazai diabéteszes betegek kö­rében végzett országos kutatás eredményei azt mutatják, hogy az orvos által javasolt szénhidrátdiétát csupán a betegek fele tartja be. Rendszeres testmozgást minden negyedik diabéteszes végez, korábbi életmódján a diagnosztizált betegek hét százaléka egyáltalán nem változtatott.

A korai diagnózis lehetővé teszi a cukorbaj megfelelő terápiáját
Fotó: Bach Máté

Ezek az elszomorító eredmények azért jelentenek kiemelt problémát, mert a jól ismert szövődmények, mint pél­dául a vakság és az alsó végtagi amputáció mellett a kettes típusú cukorbetegség a koszorúér-betegség és stroke előfordulási gyakoriságát 2-4-szeresére, a szívelégtelenség előfordulási esélyét pedig akár hatszorosára emeli. A szívelégtelenség túlélési aránya rosszabb, mint jó néhány daganatos megbetegedésé, de szintén a diabétesz a leggyakoribb oka a végstádiumú veseelégtelenségnek is. A diabétesz kórlefolyása során negyven százalék esélye van a krónikus vesebetegség kialakulásának, a betegek jelentős része végül vesepótló kezelésre (­dialízisre) vagy veseátültetésre szorul. – A ­diabétesz már jóval azelőtt károsítja a szervezetet, mielőtt felismernék – mondta el Kempler Péter, a Magyar Diabetes Társaság elnöke.

– A korai diagnózis ugyanakkor lehe­tővé teszi a betegség megfelelő ­terápiáját és így a krónikus szövődmények megelőzését. A rizikó csökkenthető a megfelelő vércukorszint beállításával – emelte ki a professzor. – Ugyanakkor a súlyos kardiovaszkuláris események és a szívelégtelenség vonatkozásában ezt nem sikerült igazolni – tette hozzá. Ma már rendelkezésre állnak olyan terá­piás lehetőségek, amelyek a kardio­lógiai és veseszövődményekre vonatkozóan is igazoltan csökkentik a kockázatot. Mindezzel nemcsak a diabétesz, hanem szövődményeinek kezelési költsége is csökken.

A kerekasztal-beszélgetésen részt vevő egészségügyi szereplők egyetértettek abban, hogy a legfontosabb célkitűzés a betegség megelőzése egészséges életmóddal és rendszeres testmozgás beiktatásával. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy – a nemzetközi orvos­szakmai ajánlásokkal összhangban – törekedni kell arra, hogy a prevenció mellett minél hamarabb megállapítsák, felmerülhet-e kardiológiai és veseszövődmény, és ha igen, melyik kezelés lenne a legalkalmasabb.