A vádlottak többségénél súlyosította az első fokon kiszabott ítéleteket a pénteken kihirdetett másodfokú, jogerős határozatában a Győri Ítélőtábla. A táblabíróság három vádlottat letöltendő börtönbüntetésre ítélt, öt vádlott végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Egy vádlott pénzbüntetést kapott, egyet megrovásban részesített az ítélőtábla, és három vádlottat mentettek fel. Két további vádlott felmentése elsőfokon jogerőre emelkedett.
A bíróság Bakonyi Zoltánt, a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egykori vezérigazgatóját négy, D. Józsefet – a cég egykori műszaki igazgatóját – három év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. Ők első fokon két és fél, illetve két év letöltendő fogházbüntetést kaptak.

Fotó: Reuters
Az V. rendű vádlottra, D. József hidrátgyártás-üzemvezetőre most két és fél év végrehajtandó börtönbüntetést, míg korábban egy év, végrehajtásában két évre felfüggesztett szabadságvesztést róttak ki. Zólyomi Csilla tanácsvezető táblabíró az ítélet indoklásában leszögezte: a Győri Törvényszéken idén februárban meghozott elsőfokú ítéletet megalapozottnak találta a táblabíróság, a kiszabott büntetési tételeket azonban, hogy ezzel kifejezze a vádlottak által elkövetett jogsértések közötti különbségeket, több esetben is súlyosították.
Bakonyi Zoltán és védője nem hallgatta meg személyesen az ítélet kihirdetését, nem jelent meg az ítélőtáblán. Pedig ő volt az, aki a katasztrófa bekövetkezte után három nappal közfelháborodást okozva egyebek mellett azt nyilatkozta: „A vörösiszap nem veszélyes […]. Az iszapban nincsenek egészségre veszélyes szabad gyökök, ártalmatlan anyagról van szó.”
A vezérigazgató szerint a vörösiszap-tározó gátja az erő szimbóluma volt, és a bekövetkezett esemény ellentmond a fizika törvényeinek. Erre válaszul Pintér Sándor belügyminiszter azt ajánlotta a cégvezetőknek, hogy ha szerintük nem veszélyes az anyag, akkor fürödjenek meg benne.
A táblabíróság kimondta: egyik vádlott sem felelős a gát átszakadásáért, hiszen az tervezési és építési hibákra vezethető vissza, azonban több szabályszegést is elkövettek az üzemeltetés során. Így például 2010. október elején az előírtnál magasabb, literenként hat gramm volt a lúgkoncentráció a X-es kazettában, ahol ráadásul ötszáz köbméterrel több anyagot tároltak a megengedettnél.