Lezárult az iszapper

Kihirdette jogerős ítéletét a 2010-es vörösiszap-katasztrófa ügyé­ben a Győri Ítélőtábla. A tíz ember halálát és 227 ember súlyos égési sérülését okozó gátszakadás tervezési és építési hibák következménye, ám ezért senki sem ült a vádlottak padján.

Kilenc esztendeje három települést öntött el a Mal Zrt. tározójából kiömlő zagy Fotó: Reuters

A vádlottak többségénél súlyosította az első fokon kiszabott ítéleteket a pénteken kihirdetett másodfokú, jogerős határozatában a Győri Ítélőtábla. A táblabíróság három vádlottat letöltendő börtönbüntetésre ítélt, öt vádlott végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Egy vádlott pénzbüntetést kapott, egyet megrovásban részesített az ítélőtábla, és három vádlottat mentettek fel. Két további vádlott felmentése elsőfokon jogerőre emelkedett.

A bíróság Bakonyi Zoltánt, a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egykori vezérigazgatóját négy, D. Józsefet – a cég egykori műszaki igazgatóját – három év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. Ők első fokon két és fél, illetve két év letöltendő fogházbüntetést kaptak.

Kilenc esztendeje három települést öntött el a Mal Zrt. tározójából kiömlő zagy
Fotó: Reuters

Az V. rendű vádlottra, D. József hidrátgyártás-üzemvezetőre most két és fél év végrehajtandó börtönbüntetést, míg korábban egy év, végrehajtásában két évre felfüggesztett szabadságvesztést róttak ki. Zólyomi Csilla tanácsvezető táblabíró az ítélet indoklásában leszögezte: a Győri Törvényszéken idén februárban meghozott elsőfokú ítéletet megalapozottnak találta a táblabíróság, a kiszabott büntetési tételeket azonban, hogy ezzel kifejezze a vádlottak által elkövetett jogsértések közötti különbségeket, több esetben is súlyosították.

Bakonyi Zoltán és védője nem hallgatta meg személyesen az ítélet kihirdetését, nem jelent meg az ítélőtáblán. Pedig ő volt az, aki a katasztrófa bekövetkezte után három nappal közfelháborodást okozva egyebek mellett azt nyilatkozta: „A vörösiszap nem veszélyes […]. Az iszapban nincsenek egészségre veszélyes szabad gyökök, ártalmatlan anyagról van szó.”

A vezérigazgató szerint a vörösiszap-tározó gátja az erő szimbóluma volt, és a bekövetkezett esemény ellentmond a fizika törvényeinek. Erre válaszul Pintér Sándor belügyminiszter azt ajánlotta a cégvezetőknek, hogy ha szerintük nem veszélyes az anyag, akkor fürödjenek meg benne.

A táblabíróság kimondta: egyik vádlott sem felelős a gát átszakadásáért, hiszen az tervezési és építési hibákra vezethető vissza, azonban több szabályszegést is elkövettek az üzemeltetés során. Így például 2010. október elején az előírtnál magasabb, literenként hat gramm volt a lúgkoncentráció a X-es kazettában, ahol ráadásul ötszáz köbméterrel több anyagot tároltak a megengedettnél.

A bíróság azt is felrótta a vádlottak némelyikének, hogy a baj bekövetkezésekor körülbelül háromnegyed órán át hallgattak ahelyett, hogy értesítették volna a veszélyeztetett települések lakosságát, illetve polgármestereit.

Ismert, 2010. október 4-én átszakadt a töltés a Mal Zrt. X. számú zagytározójánál, a kiömlő anyag pedig elárasztotta Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. Tíz ember vesztette életét – a vád nyolc ember halálát hozta közvetlen összefüggésbe a történtekkel – és 227 ember szenvedett sérüléseket.

Pálos László igazságügyi szakértő már évekkel ezelőtt rávilágított, hogy „ami a kolontári tározóból kizúdult, az csak töredékében volt vörösiszap. Mégis a fotók, a tv-tudósítások képanyagából belénk vésődött: vörös ár öntötte el a tájat.”

A kiömlő anyag szerinte valójában egymillió köbméter nátronlúg, más néven marólúg volt. Pálos a jogerős ítélet hallatán úgy fogalmazott a Magyar Nemzetnek: – Rezesová négy ember haláláért hat év fegyházbüntetést kapott, amit az utolsó percig le is töltött, pedig ott az elhunyt gépkocsivezető is hibázott. Ebben az esetben viszont tíz ember haláláért mindössze négy évet szabtak ki, noha itt az elhunytak ráható magatartása teljességgel kizárt. Iustitia mérlege elállítódott!