PISA: minden területen javítottak a hazai diákok

Elkészült a legfrissebb PISA-mérés eredménye, amely szerint a diákok mindhárom mérési területen – szövegértésben, matematikában és természettudományban is – jobban teljesítettek, mint három éve a korábbi teszten. Az Emberi Erőforrások Miniszté­riuma szerint a magyar eredmények megközelítik a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD átlagát. Ráadásul egyre kevésbé játszik szerepet tanulóink teljesítményében a családi háttér és kevesebb az iskolai hiányzás is.

Vizsgaírás egy kecskeméti középiskolában. Trendforduló következett be az oktatásban Fotó: Havran Zoltán

A PISA ismét rámutatott arra az évtizedes állapotra is, hogy a magyar oktatási rendszerben nagyok az eltérések, a kiváló és a gyengébb teljesítmények egyaránt jelen vannak. Ugyanakkor 2015-höz képest csökkent az alulteljesítők aránya. Mind a három vizsgált képességterületről elmondható, hogy a tanulók mintegy negyede írta meg kifejezetten rosszul a tesztet. Azon diákok aránya, akik mind a három részterületen alulteljesítettek, 15,5 százalék. Ez a csökkenő tendencia ellenére egy kicsit még mindig magasabb a nemzetközi átlagnál, ami 13,3 százalékos.

Kiderült az is, hogy az elért eredményekben a korábbinál kevésbé játszik szerepet a családi háttér, vagyis javult itthon az iskola hátránykompenzációs szerepe. Megállapították, hogy a teljesítménybeli eltérések 19,1 százaléka az otthonról hozott különbségekkel magyarázható. Ez az arány egyértelmű javulás a 2015-ös mérés eredményéhez képest, amikor ez a mutató még 21,6 százalék volt.

Korábban pedig még magasabb: 2012-ben 23, 2009-ben pedig 26 százalékos volt.

„Abban minden oktatási szakember egyetért, hogy a magyar iskolarendszer hátránykompenzációs képességét erősíteni kell, ezért is került sor 2013-ban az iskolák állami fenntartásba vételére, hogy megváltozzon az a helyzet, miszerint a gazdag településeken jobb, a szegény településeken pedig rosszabb iskolák működnek, emellett számos, a gyermekes családokat és az iskoláztatást segítő intézkedés támogatta a családok szociális biztonságának növelését és ezzel a családi háttér javítását.

A 2012-es és a 2015-ös PISA-méréskor ennek még alig lehetett hatása, a javuló eredmények ugyanakkor igazolják a kormány ezen intézkedését” – értékelte a javulást az Emmi.

Földrajzóra egy budapesti gimnáziumban. A természettudományban is jól szerepeltek a tanulók
Fotó: Kurucz Árpád

A mérés az iskolai légkört is vizsgálta. Eszerint a magyar tanulók 90 százaléka úgy véli, hogy általában megtalálja a kiutat a nehéz helyzetekből, és 68 százalékuk elégedett az életével. Mindkét érték OECD-átlag feletti. A magyar gyerekek kevesebbet hiányoznak az iskolából más országbéli társaikhoz képest. Az OECD-országokban 21 százalék volt azoknak az aránya, akik a teszt megírása előtti két hétben legalább egy napot távol voltak az iskolától, ezzel szemben a magyar diákok között csak 12 százalékos a hiányzók aránya.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint a javuló tendenciák mögött ott vannak a köznevelésben elindított fejlesztések, az állami felelősségvállalás az iskolák fenntartásáért, a pedagógusok, a gyermekes családokat és az iskoláztatást segítő kormányzati intézkedések.

Mint mondta, feladat van még bőven, holnaptól a 2021-es mérésre készülnek. – A kormány jövőre 645 milliárd forinttal többet fordít oktatásra 2010-hez képest, 355 milliárddal többet pedagógusbérekre, dupláját az ingyenes tankönyvprogramra, háromszorosát az ingyenes gyermekétkeztetésre, és folyamatosak az iskolafejlesztések – hangsúlyozta.