PISA: minden területen javítottak a hazai diákok

Igazolják a kormány oktatási intézkedéseit a PISA-eredmények, a legutóbbi nemzetközi mérésen ugyanis minden területen javítottak a magyar diákok a korábbi teljesítményükön.

Ismert, a ­PISA-mérésen háromévente vizsgálják a 15 éves tanulók szövegértési, matematikai és természettudományos tudását, a felmérésbe ezúttal 79 ország kapcsolódott be.

– Magyarország eredménye megközelíti a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD átlagát, mely a szövegértésben 487, a matematika és a természettudomány területén 489 pont; a magyar tanulók teljesítménye csak 1-2 százalékkal marad el ettől – közölte az eredmény kapcsán az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hozzátéve: Magyarország a résztvevő 79 országból a szövegértés területén a 29-38. helyet (2015: 35-47. hely), a matematika területén a 31-37. helyet (2015: 35-39. hely), a természettudomány területén pedig a 29-34. helyet (2015: 34-39. hely) érte el.

Vizsgaírás egy kecskeméti középiskolában. Trendforduló következett be az oktatásban
Fotó: Havran Zoltán

Szövegértésben a korábbi 470 helyett 476 pontot sikerült összegyűjteni, matematikából 477 helyett 481 pontot, a természettudomány területén pedig 481 pontot értek el a magyar tanulók a 2015-ös 477-hez képest.

Mindez azt jelenti, hogy szövegértésben Olaszországgal állunk egy szinten, némileg elmaradunk Ausztriától, néhány ponttal megelőzzük viszont Luxemburgot. Matematikából Spanyolországéval egyezik meg az eredményünk, a természettudomány területén pedig két ponttal bizonyultunk gyengébbnek a spanyoloknál, ugyanakkor három ponttal jobban szerepeltünk Oroszországnál és 13 ponttal jobban Olaszországnál.

A szomszédos államok közül – társadalmi, anyagi helyzetünknek megfele­lően – Ausztria (bár ők mindhárom területen romlottak) és Szlovénia eredménye jobb lett a magyarnál, Horvátország szövegértésből, Szlovákia pedig matematikából ért el nálunk néhány ponttal jobb eredményt. Szerbia, Románia, Ukrajna minden mutatója érdemben gyengébb a miénknél. Összességében a diákjaink mostani eredménye megfordítja az elmúlt évek negatív trendjét, 2009 óta ugyanis minden teszt egyre rosszabbul sikerült. Egészen mostanáig.

A PISA ismét rámutatott arra az évtizedes állapotra is, hogy a magyar oktatási rendszerben nagyok az eltérések, a kiváló és a gyengébb teljesítmények egyaránt jelen vannak. Ugyanakkor 2015-höz képest csökkent az alulteljesítők aránya. Mind a három vizsgált képességterületről elmondható, hogy a tanulók mintegy negyede írta meg kifejezetten rosszul a tesztet. Azon diákok aránya, akik mind a három részterületen alulteljesítettek, 15,5 százalék. Ez a csökkenő tendencia ellenére egy kicsit még mindig magasabb a nemzetközi átlagnál, ami 13,3 százalékos.

Kiderült az is, hogy az elért eredményekben a korábbinál kevésbé játszik szerepet a családi háttér, vagyis javult itthon az iskola hátránykompenzációs szerepe. Megállapították, hogy a teljesítménybeli eltérések 19,1 százaléka az otthonról hozott különbségekkel magyarázható. Ez az arány egyértelmű javulás a 2015-ös mérés eredményéhez képest, amikor ez a mutató még 21,6 százalék volt.

Korábban pedig még magasabb: 2012-ben 23, 2009-ben pedig 26 százalékos volt.

„Abban minden oktatási szakember egyetért, hogy a magyar iskolarendszer hátránykompenzációs képességét erősíteni kell, ezért is került sor 2013-ban az iskolák állami fenntartásba vételére, hogy megváltozzon az a helyzet, miszerint a gazdag településeken jobb, a szegény településeken pedig rosszabb iskolák működnek, emellett számos, a gyermekes családokat és az iskoláztatást segítő intézkedés támogatta a családok szociális biztonságának növelését és ezzel a családi háttér javítását.

A 2012-es és a 2015-ös PISA-méréskor ennek még alig lehetett hatása, a javuló eredmények ugyanakkor igazolják a kormány ezen intézkedését” – értékelte a javulást az Emmi.

Földrajzóra egy budapesti gimnáziumban. A természettudományban is jól szerepeltek a tanulók
Fotó: Kurucz Árpád

A mérés az iskolai légkört is vizsgálta. Eszerint a magyar tanulók 90 százaléka úgy véli, hogy általában megtalálja a kiutat a nehéz helyzetekből, és 68 százalékuk elégedett az életével. Mindkét érték OECD-átlag feletti. A magyar gyerekek kevesebbet hiányoznak az iskolából más országbéli társaikhoz képest. Az OECD-országokban 21 százalék volt azoknak az aránya, akik a teszt megírása előtti két hétben legalább egy napot távol voltak az iskolától, ezzel szemben a magyar diákok között csak 12 százalékos a hiányzók aránya.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint a javuló tendenciák mögött ott vannak a köznevelésben elindított fejlesztések, az állami felelősségvállalás az iskolák fenntartásáért, a pedagógusok, a gyermekes családokat és az iskoláztatást segítő kormányzati intézkedések.

Mint mondta, feladat van még bőven, holnaptól a 2021-es mérésre készülnek. – A kormány jövőre 645 milliárd forinttal többet fordít oktatásra 2010-hez képest, 355 milliárddal többet pedagógusbérekre, dupláját az ingyenes tankönyvprogramra, háromszorosát az ingyenes gyermekétkeztetésre, és folyamatosak az iskolafejlesztések – hangsúlyozta.