Szólt arról is: a kisebbségekért, a hátrányos helyzetűekért küzdőknek sokszor nemcsak a külvilággal kell harcolniuk, hanem azokkal is, akiket ki akarnak mozdítani szegénységükből, megbélyegzett, rossz, de mégiscsak megszokott helyzetükből.
Katarina Szécsi Asbrink, Svédország budapesti nagykövetségének első titkára kiemelte: nem válhat mindenki embermentővé, az azonban mindannyiunk felelőssége, hogy merjünk kiállni az emberi jogokért és felemelni szavunkat az igazságtalanság, a kirekesztés ellen.
A Raoul Wallenberg Egyesület és Alapítvány, valamint az Emmi 2010-ben alapította a Raoul Wallenberg-díjat, amelyet azóta évente adnak át a svéd diplomata letartóztatásának és elrablásának évfordulóján.
Raoul Wallenberg 1945. január 17-én indult Debrecenbe, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal és a szovjet főparancsnoksággal tárgyaljon, de soha nem érkezett meg oda. Szovjetunióbeli fogságának pontos története máig ismeretlen, egy 1957-es hivatalos moszkvai közlés szerint 1947. július 17-én halt meg a börtönben, de ezt máig sokan vitatják. A díjátadás után a résztvevők átvonulnak a XIII. kerületi Raul Wallenberg utcába, ahol megemlékezést tartanak a svéd diplomata emléktáblájánál.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!