Életeket menthetnek a szén-monoxid-érzékelők

Nem csupán a kémények hibájára vezethetők vissza a tragé­diák, a szén-monoxid-mérgezéshez ugyanis elég egy gázpalackról működtetett Szieszta kályha, de a konyhai páraelszívó is veszélyt jelenthet – hívta fel a figyelmet Mukics Dániel. A katasztrófavédelem szóvivője szerint, bár egyre több otthonba kerül érzékelő, még így is évente több százan szenvednek valamilyen mértékű mérgezést.

Fontos a fűtőberendezések rendszeres ellenőrzése és a résszellőzés megoldása is Fotó: Kurucz Árpád

Tavaly összesen 863 esetben riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt, ezekben közel négyszáz ember szenvedett valamilyen mértékű mérgezést, 15 ember pedig életét vesztette – sorolta Mukics Dániel lapunknak, kiemelve, hogy bár a riasztások száma évről évről növekszik, ez nem jelenti azt, hogy egyre nagyobb a veszély.

– Egyre több riasztást kapunk, amelynek szerencsére az az oka, hogy egyre többen használnak otthon szén-monoxid-jelzőt.

A 2019-es riasztások alkalmával azt tapasztaltuk, hogy az esetek 82 százalékában volt szén-monoxid-érzékelő a helyszínen. Ahol volt érzékelő, ott senki nem vesztette életét, de még csak komolyabb mérgezést sem szenvedett – mutatott rá a BM Országos Katasztrófa­védelmi Főigazgatóság szóvivője.

Fontos a fűtőberendezések rendszeres ellenőrzése és a résszellőzés megoldása is
Fotó: Kurucz Árpád

A tűzoltó őrnagy szerint még mindig sokan azt gondolják, hogy csak a gázüzemű fűtőeszközöknél alakulhat ki szén-monoxid-veszély, és kizárólag a kémények hibájára vezetik vissza a mérgezéseket. – Nem véletlen, hogy a mérgezések fele a fürdőszobában történik: ha valaki fali vízmelegítőt használ, az eszköz hamar elhasználja a pici légtérben lévő levegőt egy hosszabb fürdőzés alatt. De olyan is volt, hogy valaki egy PB-palackról üzemeltetett ­Szieszta kályhával melegítette fel a szoba levegőjét, ami végül tragédiához vezetett – mondta.

Kitért arra is, hogy egy többórás főzés során, amikor a gáztűzhelyet használjuk, szintén keletkezhet szén-monoxid. Sőt a konyhai páraelszívó is fokozhatja a mérgező gáz kialakulását.

– Azok a berendezések, amelyek a benti levegőt a szabadba szívják, működésükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a szoba levegőjét használó fűtő- vagy vízmelegítő eszközök ne kapjanak megfelelő mennyiségű levegőt az égéshez. Ez fokozza a szén-monoxid-mérgezés lehetőségét. Kivezetéses páraelszívót és nyílt lánggal működő berendezést soha nem szabad egyszerre használni! – figyelmeztetett Mukics Dániel.

Emlékeztetett: a balesethez tehát nem kell kémény, csak valamilyen nyílt terű tűz és kevés levegő, vagyis minden olyan eszköz, ami nyílt lángot használ – gázkazán, kandalló, vegyes tüzelésű kazán, konvektor – a szoba levegőjét használja fel. Abban az esetben, ha a tűz nem kap elég levegőt, még mielőtt kialudna, kialakul egy tökéletlen égés, vagyis nem szén-dioxid és vízgőz, hanem szén-monoxid keletkezik.

– Egy köbméter gáz elégetéséhez tíz köbméter levegő szükséges, ezért a levegő utánpótlása nélkülözhetetlen. Számos háztartásban az okozza a problémát, hogy a fűtési költségek csökkentése érdekében új nyílászárókat szereltek be, amelyek viszont nem engednek be levegőt.

A különböző eszközök használatakor a levegő – utánpótlás híján – egy idő után kevés lesz, és kialakul egy tökéletlen égés: ez okozza a bajt – magyarázta Mukics Dániel. Ugyanakkor ma már kötelező az úgynevezett résszellőző beszereléséről is gondoskodniuk a nyílászárócserével foglalkozó cégeknek, ezt a szellőzőt semmiképp se takarjuk le, mert tragédiához vezethet! – tette hozzá.

A tűzoltó arra is felhívta a figyelmet, a gyakori szellőztetés nem jelent teljes körű biztonságot, hiszen a kazán termosztátja éjszaka is be fog kapcsolni, amikor alszunk, ezért elengedhetetlen a résszellőzés a nyílászárókon.

A katasztrófavédelem rendszeresen ellenőrzi a boltok polcain elérhető érzékelőket. A szervezet weboldalán (katasztrofavedelem.hu/33883/szen-monoxid-erzekelok) megtaláljuk azoknak a termékeknek a listáját, amelyek megfelelő biztonságot nyújtanak, és azokat is, amelyek nem működnek jól. Fontos ugyanakkor az is, hogy az érzékelőt jó helyre telepítsük.

A legjobb, ha a nyílt égésterű eszköztől másfél méterre és fejmagasságba tesszük, a saroktól tíz-húsz centi távolságba. A hálószobába viszont a fekvő helyzet magasságába érdemes tenni.