Nem szégyen a meddőség, sokkal inkább népbetegség

Óriási tévedés azt hinni, hogy ma már negyven év felett is gond nélkül szülhetnek a nők vagy apák lehetnek a férfiak, ugyanis a negyedik x felett drámaian romlik a termékenység. Ezt a tényt még az amúgy elképesztő módon fejlődő mesterséges megtermékenyítési eljárásokkal sem lehet minden esetben felülírni, az esély ilyenkor már minimális arra, hogy egészséges utód szülessen. A szakemberek a meddőségi kezelésekre vonatkozó szabályozás megújítását sürgetik, de azt is hangsúlyozzák, hogy aki gyermeket szeretne, az időben, lehetőleg még a húszas éveiben kezdjen hozzá a családalapításhoz.

Az anyaságra vágyóknak a legkorszerűbb technológiák állnak a rendelkezésükre Fotó: Teknos Forrás: Teknős Miklós

Egyetlen szabad hely sem maradt a Semmelweis Egyetem meddőségi előadásai­ra, pedig három különböző időpontra is meghirdették a múlt hét végén az alapításának 250. évfordulóját ünneplő egyetem ingyenes, interaktív, lakossági, népegészségügyi rendezvénysorozata, a Semmelweis-egészségnapok részeként.

Az érdeklődés nem véletlen: Magyarországon körülbelül 150 ezerre tehető a meddő párok száma. Mint Sipos Miklós főorvos, az Üllői úti Asszisztált Reprodukciós Centrum vezetője fogalmazott: a meddőség nem szégyen, hanem betegség, mégpedig népbetegség. Az okok között nagyon sok minden meghúzódhat mind a női, mind a férfioldalon, a szervi elváltozásoktól egészen a stresszig, de a rizikófaktorok közül manapság már az idős kor, a kései gyerekvállalás a legjelentősebb.

– Igenis van egy optimális kor a gyermekvállalásra, ezek a 25 és 35 közötti életévek. Ennél a korosztálynál a legalacsonyabb a koraszülések aránya, a csecsemőhalandóság, emellett az olyan, a teherbe esést nehezítő vagy lehetetlenné tévő állapotok, mint a petefészek-kimerülés, a különféle méhűri elváltozások, a szexuális úton terjedő fertőzések és daganatos megbetegedések – magyarázta Sipos Miklós. A főorvos az időtényező jelentőségét még egy csaknem negyedmillió adatot elemző amerikai tanulmánnyal is alátámasztotta. Eszerint a lombikbébiprogramoknak nagyjából 32 éves korig negyvenszázalékos a sikerességük.

Negyvenéves kor felett azonban ez drámaian zuhan: 43-44 év felett a páciensek negyede már a petesejtleszívásig sem jut el, mert nem termelődik saját petesejtje, a megtermékenyített petesejteknek kevesebb mint a feléből lesz beültethető embrió, átlagosan három százaléknál fogan meg a terhesség, és csak a beültetések 1-3 százalékából születik egészséges baba. A centrumvezető lapunknak elmondta, hogy a világ egyik legkorszerűbb meddőségi centrumában, a római Generában a beavatkozások 80 százalékában végeznek a beültetendő embrióknál előzetes genetikai szűrést, és azt találták, hogy 45 év felett nincs szabályos genetikai állományú, egészséges embrió. Ezért ott és világszerte egyre több helyen a 45 év felettieknél már nem vállalnak mesterséges megtermékenyítést.

Magyarországon egyelőre csak anyagi gát van ennél a korcsoportnál, 45 év felett ugyanis már nem jár társadalombiztosítási támogatás a művi megtermékenyítéshez. Sipos Miklós hozzátette: nemcsak a gyermekre vágyó nőknek, hanem a leendő apáknak is nagyon tudatosan meg kellene tervezniük a családalapítást. Az adatok szerint ugyanis fokozatosan romlik a férfiak megtermékenyítőképessége, az elmúlt negyven évben ötven százalékkal csökkent a spermiumkoncentráció és hatvan százalékkal a gyors mozgású hímivarsejtek aránya.

A centrumigazgató felhívta a figyelmet, hogy 35 év alatt egy, 35 év felett viszont már fél év sikertelen próbálkozás után érdemes kivizsgálásra jelentkezniük a pároknak, nem szabad ezzel éveket várni. Főleg, hogy a meddőség diagnózisát minél korábban felállítva, a legkorszerűbb diagnosztikai és egyéb eljárásokat igénybe véve sokszor van lehetőség ezen változtatni úgy, hogy a várva várt babák abszolút természetes módon foganjanak meg. Ám ha ez mégsem lehetséges, akkor a Semmelweis Egyetem új Asszisztált Reprodukciós Centrumában a legkorszerűbb mesterséges megtermékenyítési eljárások állnak rendelkezésre.

Mint Ács Nándor professzortól, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatójától megtudtuk, a centrumot a múlt évben alakították ki kormányzati támogatással annak érdekében, hogy a meddő párokat magas színvonalon, teljeskörűen el tudják látni. A központban egyaránt rendelkezésre áll a csúcstechnológia és a magasan képzett szakmai csapat: nőgyógyászok, andrológusok, embriológus biológusok, laborasszisztensek, pszichológusok, hematológusok, immunológusok, diabetológusok. Az önálló meddőségi központokkal szemben az itteni nagy előnye, hogy egyetemi környezetben van, ami biztosítja a teljes körű ellátást, a biztonságos hátteret. Az egyetem külső klinikai tömbjében a központ egy telephelyen van a szülészeti, az urológiai, a radiológiai, az anesztezioló­giai és az intenzív terápiás klinikával, az andrológiai centrummal és a genomikával.

Az anyaságra vágyóknak a legkorszerűbb technológiák állnak a rendelkezésükre
Fotó: Teknős Miklós

– Egy olyan centrumot szerettünk volna létrehozni, ahol a meddőséggel küzdő párok egy helyen megkapnak minden szükséges ellátást. Itt a meddőségi konzultációtól a vizsgálatokon át a kezelésekig, műtétekig valóban egy épületben történik minden. Úgy tervezzük, hogy évente körülbelül 1500 inszeminációt és 2000-2500 lombikprogramot végzünk. A biztosítottak számára mindezt térítésmentesen – mondta Ács Nándor.

Sipos Miklós kérdésünkre elmondta: a termékenységi mutatók javításában nagyon fontos lépést tett a kormány a meddőségi kezelések ingyenessé tételével és azzal, hogy anyagilag segítette az egyetemi központokban asszisztált reprodukciós centrumok létrehozását. Úgy vélte, ez is jelentős előrelépés a meddőség problémakörének új alapokra helyezésében, ám még vannak teendők. A szakma szerint égető szükség lenne a területet szabályozó 1997-es jogszabályok felülvizsgálatára, hiszen például a biotechnológia elképesztő fejlődésen ment keresztül az elmúlt 23 évben, de az ott leírt beavatkozások hetven százalékát már nem is végzik, ugyanakkor számos olyan eljárás van, ami nem is szerepel a törvényben.

Szükségesnek látják az ivarsejt-adományozás kérdésének felülvizsgálatát is, lehetővé téve a donor hímivarsejtekhez és donor petesejtekhez való térítésmentes, korszerűen szabályozott hozzáférést.

Petesejtturizmus Csehországba

Számos téves elképzelés él az emberek fejében a gyermekvállalással kapcsolatban, és ezeket csak tovább erősítették az 50 év felett szült hírességekről szóló híradások. A szakemberek szerint szinte biztosra vehető, hogy ezek a babák nem saját petesejtből születtek. Itthon legálisan erre csak úgy van lehetőség, ha a meddő párnak van egy 35 év alatti, már szült nőrokona, aki vállalja a petesejtleszívást, meg az azt megelőző hormonkezelést. Elméletileg anonim módon adományozott petesejt beültetése is szóba jöhet, de ez a gyakorlatban nem működik. A petesejtért fizetni itthon a donornak tilos, ez jelenleg szervkereskedelemnek minősül. Nem úgy Csehországban, ahová évente magyar nők tucatjai utaznak, hogy az ottani klinikák egyikén elvégezzék náluk a mesterséges megtermékenyítést. Ha sikerül a beavatkozás, elképzelhető, hogy csak a szűk család vagy még ők sem tudják meg soha, hogy a kis jövevény valójában cseh biológiai anyától származik. A Petesejtdonor.hu oldalt működtető Buzál Anikónak is így született meg a kislánya, Hanna sokévnyi próbálkozás után 43 éves korában, egy húszéves lány donor petesejtjeinek a segítségével. A beavatkozást egy brnói klinikán végezték, ahol – ahogyan egyébként a spermiumok esetében – sokféle paraméter alapján lehetett kiválasztani a donort, jellemzően 25 év alatti főiskolások, egyetemisták közül. A petesejt-donációs mesterséges megtermékenyítés Csehországban 1,5-2 millió forintba kerül.