Kitér az elemzés az iskolák eszközellátására is, rámutatva, hogy folyamatosan javult az intézmények felszereltsége. Míg a 2000-es évek első felében 10-20 diák jutott egy számítógépre, addig 2010 után már csak 5-10. Megduplázódott 2007 és 2018 között az internet-hozzáférésű tantermek aránya is.
A szakgimnáziumokban például 47-ről 90 százalékra, de a szakiskolák tantermeinek is 70 százalékában volt már internet 2018-ra. Ugyanez a helyzet az interaktív táblákkal, amelyek a vizsgált időszak elején csak az iskolák 5-10 százalékban voltak jelen, 2018-ra viszont már 40-50 százalékuk rendelkezett ilyen taneszközzel.
Örvendetes, hogy nőtt a középfokú nyelvvizsgával rendelkező felvételizők és az idegen nyelveket beszélő tanárok száma is. Míg 2007-ben a pedagógusok 14 százaléka beszélt legalább egy idegen nyelven, 2018-ra ez az arány 30 százalék fölé kúszott.
Nagy eltérés van egyébként e tekintetben az intézménytípusok között, az óvodákban ugyanis még ma is csak a nevelők 15 százaléka rendelkezik idegennyelv-ismerettel, míg a gimnáziumokban már több mint 53,2 százalék. A felsőoktatásba jelentkező nyelvvizsgás fiatalok aránya 35-ről 41 százalékra változott.
Kedvezően alakult az egy tanárra jutó diákok aránya is, a tanulmány ugyanakkor jelzi, hogy 2016 után rendkívüli mértékben megnőtt az egyes tárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya, kiváltképp a természettudományi tárgyak esetén. A tanulmány szerint 2016 és 2018 között az összes szakos tárgy esetében elmondható, hogy átlagosan kétszeresére nőtt a képesítés nélküli tanárok aránya.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!