Nacsa Lőrinc (KDNP) azt kérdezte, hogy 2010 óta mennyivel nőtt a nemzeti vagyon?
Emlékeztetett arra, hogy a balliberális kormányok alatti rablóprivatizáció során az SZDSZ-es holdudvar és Gyurcsány Ferenc érdekeltségeinek magányvagyonává vált az állami vállalatok jelentős része.
Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár válaszában közölte: 2010-től napjainkig 6 ezer milliárd forinttal növekedett az állami vagyon. A visszavásárolt állami vagyon jelentős része az alapvető közszolgáltatásokat érintette, valamint a társadalom és az ország gazdagodását célozta – tette hozzá.
2010-hez képest kétszeresére nőttek az átlagkeresetek
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a gyenge forintról beszélt felszólalásában.
Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában azt mondta,
2010-hez képest kétszeresére nőttek az átlagkeresetek, és a devizahitelekből is jóval kevesebb van, miután kötelezték a bankokat a felelősség vállalására.
– Ma az árfolyama módosulása mást jelent, mint jelentett Bajnai Gordon kormányzása alatt, amikor 317 volt a forintárfolyam.
Viszontválaszában a jobbikos képviselő arról beszélt, a kormány lepaktált a bankokkal, és nem segített a devizahiteleseken sem.
Gulyás Gergely szerint a Jobbik és a DK között lévő szövetség alapja a hazugsághoz való viszony. – Aki nem látja a különbséget aközött, hogy 1,1 millió ingatlanszerződés van jelzálogban, és aközött, hogy ezt megszüntettük, továbbá 10 százalékos árfolyamgyengülés és 85 százalékos keresetjavulás között sem látja a különbséget, ne szólaljon fel ilyen vehemenciával – zárta szavait Gulyás Gergely.
Többen távol maradtak
Az azonnali kérdések órájában többen Orbán Viktort szerették volna kérdezni, ám a miniszterelnök távolléte miatt nem szólaltak fel. Az ellenzéki képviselők közül egyébként többen távol maradtak az interpellációk és az azonnali kérdések órájában is.
Dúró Dóra szerint álszent a kormányzati kommunikáció
Dúró Dóra független képviselő is a gyöngyöspatai helyzetről kérdezte a kormányt. A képviselő szerint Gyöngyöspatán azok a családok érdemelnek kártérítést, akik a helyi viszonyok miatt kénytelenek más településre vinni a gyermekeiket. Megítélése szerint álszent a kormányzati kommunikáció, miszerint szabad iskolaválasztás van, hiszen azzal, hogy egyes tanulók más, rendbontó gyerekek miatt nem jutnak megfelelő oktatáshoz, időt és pénzt áldozva kénytelenek a szülők más intézményt keresni.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!